Devizahitelek: lehet, hogy nem az állami segítség a legjobb megoldás

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

Közel százezerre tehetÅ‘ azoknak az ingatlanhiteleknek a száma, amelyeket már több mint három hónapja nem törlesztenek az adósok, további 250 ezer hitel esetében pedig csúsznak a törlesztéssel. Sokan a Nemzeti EszközkezelÅ‘ Társaság indulásától várják az állami megoldást. Bár a kormány megígérte, hogy augusztus végéig kidolgozza a mentÅ‘csomagot, egyelÅ‘re nem tudni, mi lesz a végsÅ‘ megoldás.

A bankok mindesetre a válság kirobbanását követÅ‘en kidolgozták a piaci alapon működÅ‘ adósvédelmi programjukat, és március végéig már közel harmincezer hitelszerzÅ‘dést tárgyaltak újra az adósokkal, akik egyre nehezebb helyzetben vannak. Ha például valaki ötmillió forintos, svájci frank alapú hitelt vett fel két évvel ezelÅ‘tt húszéves futamidÅ‘re, amikor a svájci frank árfolyama 145 forint volt, akkor neki kezdetben negyvenezer forint volt a havi törlesztÅ‘részlete, és ez ma hatvan százalékkal több, az ötmillió forintos tÅ‘ke 7,1 millió forintra növekedett az árfolyamváltozás következtében - mondja Németh Imre, az OTP Bank fÅ‘osztályvezetÅ‘je.

A bankok több, az adósok helyzetét segítÅ‘ lehetÅ‘séget kínálnak: meghosszabbítják a futamidÅ‘t, vagy átmeneti idÅ‘re egy alacsonyabb összegben fixálják a törlesztÅ‘részletet, és ezeket kombinálják is az adós helyzetétÅ‘l függÅ‘en, ezzel csökkentve a havi részletet. Ha például húszról harminc évre emelkedik az említett hitel futamideje, hozzávetÅ‘legesen húsz százalékkal csökken rögtön a törlesztÅ‘részlet, ami azt jelenti, hogy a 63 ezer forintos törlesztÅ‘részlet 50 ezer forint környékére mehet - magyarázza a bankszakember. Az OTP Banknál a havi törlesztÅ‘részlet átmeneti csökkentésével 70 százalékkal mérsékelhetÅ‘ az adósok havi terhe, ha pedig egy évre kérik a könnyítést akkor erre az idÅ‘re felezÅ‘dhet a fizetési kötelezettsége.

Több bank is kínál hasonló segítséget. A bankok tapasztalata szerint az ügyfelek egyre jobban hajlanak az együttműködésre, de többségük probléma esetén nem magától jelentkezik a hitelezÅ‘jénél, hanem csak akkor kezdi el felmérni a saját helyzetét, amikor a bank már többször is megkereste a lehetÅ‘ségekkel. Az FHB vezérigazgatója szerint a bankok eddig is megpróbálták kezelni a problémát, de az átütemezett hitelek egy részénél nem tudják megoldani az adósok helyzetét. Gyuris Dániel szerint ilyenkor kellene belépnie az államnak. ElsÅ‘ körben állami garanciavállalással lehetne átmenetileg kivárni, amíg az ügyfél ismét fizetÅ‘képes lesz, ha pedig erre sincs esély, akkor kellene állami tulajdonba venni a lakásokat.

Illúziója azonban senkinek sem lehet, ha bérlÅ‘ lesz belÅ‘le, senki nem fogja biztosítani számára, hogy abban a lakásban maradhat, ami korábban az Å‘ tulajdona volt, lehet, hogy kisebb és kevésbé színvonalas ingatlanban kell majd élnie. Mindenesetre káros az állami segítség illúziójában tartani az embereket. Az ügyfelek egy része mégsem hajlandó együttműködni a bankkal a fizetéskönnyítési tárgyalások során, az FHB becslése szerint 80 százalékuk az állami segítségre vár.