Maradt az alapkamat: a monetáris tanács nem változtatott az 5,25 százalékos mértéken. Ez megfelel az elemzői várakozásoknak. Az elemzők arra számítanak, hogy az év végére öt százalékra csökkenhet az alapkamat, amely 2009 júniusában még 9,5 százalék volt.
A monetáris tanács egyhangúan döntött az alapkamat tartásáról – mondta Simor András. Sajnálkozását, de elismerését is kifejezte a jegybank elnöke, amikor a valutaalapi tárgyalásokat értékelte: „Sajnálattal vettük tudomásul a felülvizsgálat lezárásának elhalasztását. Ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy a kormány ismételten kinyilvánította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció folytatása mellett”.
Simor András hozzátette: a jegybank szerint a költségvetés rendbetételének, vagyis konszolidációjának olyan intézkedésekkel kell megvalósulnia, amely nemcsak rövid távon egyensúlyozza ki a költségvetést, hanem a büdzsé szerkezetét is érinti. Nem titkolta, hogy azzal, hogy a tárgyalások megszakadtak, növekedhet az ország kockázati felára és változékonnyá válhat a forint árfolyama. Ezt ellensúlyozandó a jegybank a következő napokban bizonyos uniós forrásait a piacra vezeti majd, keresletet teremtve a forint iránt. Ezzel együtt is benne lehet a képben egy kamatemelés.
A tárgyaló delegációnak egyébként a jegybank szakemberei is részesei voltak. Részleteket azonban a jegybankelnök nem árult el, mint mondta, ez részéről „intimpistáskodás” volna. Most is kitartott amellett, hogy a jegybankelnök fizetése a jegybanki függetlenség része, és amennyiben a parlament mégis fizetése redukálása mellett dönt, nem ő, hanem az Európai Központi Bank hivatalból jár el.
Simor András szerint a jegybank elnökének fizetéséről szóló törvénymódosításról a kormány előzetesen nem egyeztetett a Magyar Nemzeti Bank vezetésével, így a fizetésével kapcsolatban az önkéntes lemondás lehetőségéről nem lehet beszélni.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-07-20 17:32:05



