Fotó: Flickr/Michael Gil
Hallgassa meg!A hétvégén az európai sajtóban ismét sok szó esett Portugáliáról. Az információk keveredtek a találgatásokkal. Sokan úgy vélik, hogy a lisszaboni kormány lesz az egyelÅ‘re még csak ideiglenes európai pénzügyi stabilizációs alap harmadik kliense Görögország és Írország után, vagyis, hogy elÅ‘bb-utóbb Portugália is mentÅ‘hitelt kér. Sócrates portugál kormányfÅ‘ vasárnap ismét határozottan állította: a lisszaboni kormány ura a helyzetnek, a nemrég elfogadott költségvetési megszorítások elegendÅ‘ek ahhoz, hogy Portugália érdemben csökkenteni tudja a deficitjét. HétfÅ‘n mégis több lap tudni vélte, hogy a német és a francia kormány is a hitelkérelem benyújtására ösztökéli Lisszabont. Oli Rehn pénzügyi biztos szóvivÅ‘je határozottan cáfolta, hogy az Európai Bizottság foglalkozna ezzel a kérdéssel, azt mondta, semmiféle nyomásgyakorlás nincs sem Portugáliára, sem más eurózóna-beli országokra.
A szóvivÅ‘ Portugálián kívül alighanem Belgiumra célzott. A hétfÅ‘i brüsszeli lapok ismertették azt a jelentést, amelyet egy, a hitelpiacokat vizsgáló nemzetközi intézet készített. E szerint Belgium a krónikusan eladósodott országok listáján a tizenhatodik helyen áll. A rangsort vezetÅ‘ országok vannak a legközelebb az államcsÅ‘dhöz, tehát ez a 16. hely még nem jelent közvetlen veszélyt, de a tendencia riasztó. Belgium a tavaly nyári választások elÅ‘tt még csak az 53. helyen állt, szeptemberre már 37. lett, és innen tört fel aggasztó gyorsasággal a 16. helyre. Államadóssága felülmúlja az éves GDP-t, és a harmadik legnagyobb Görögország és Olaszország után az unióban. A deficit 5 százalék körül volt tavaly, ez a mai viszonyok között nem magas, de mindez teljes politikai bénultsággal párosul. Az országban április óta ügyvezetÅ‘ kabinet kormányoz. A júniusi választások nyomán hét pártnak kellene koalícióra lépni, de hetek óta szünetelnek a kormányalakítási tárgyalások, akkorák a nézeteltérések a flamand autonómiatörekvések, illetve a Flandria területén élÅ‘ francia ajkúak nyelvhasználati jogai körül. A válság még hónapokig elhúzódhat.
A belga király hétfÅ‘n arra kérte Yves Leterme ügyvezetÅ‘ kabinetjét, hogy igazítsa át a 2011-es költségvetést, amely megegyezik a tavalyival, hiszen nincs állandó kormány, az ügyvezetÅ‘ kabinet csak toldozhat-foldozhat, de a király szerint most erre is szükség van. Az uralkodó 2011-re 4,1 százaléknál alacsonyabb hiányt szeretne. Ezt a számot a deficiteljárás keretében az unió szabta meg Belgiumnak. Ha sikerülne még feszesebbé tenni a költségvetést, az talán megnyugtatná a piacokat - gondolja az uralkodó, és sok pénzügyi szakértÅ‘ is. Belgiumnak még nem kell portugál méretű, hétszázalékos kamatot kínálnia, a belga államkötvény hozama 4,2 százalék, de folyamatosan nÅ‘, akárcsak az állampapírt vásárlók biztosításának díja, amely ma kétszer akkora, mint egy éve volt. A pénzügyi elemzÅ‘k persze Portugália után Spanyolország miatt aggódnak leginkább, eddig viszonylag kis országok kerültek veszélybe, a negyvenvalahány milliós Spanyolország kisegítése más dimenziójú mentÅ‘hitelt jelentene. De Belgium képbe kerülése arra példa, hogy a politikai válság és bizonytalanság még egy alapvetÅ‘en stabil gazdaságot is a veszélyzóna közelébe sodorhat. Belgium esetében egyébként ennek akár pozitív hatása is lehet, például végre megalakul a kormány.
