Fotó: MR/Neubauer RudolfSimor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az intézmény függetlenségének aláásását célzó "nyílt politikai nyomásgyakorlással" vádolta a magyar kormányt – írta hétfÅ‘n a Financial Times. A liberális irányzatú londoni gazdasági napilap elÅ‘fizetéses online változatán hétfÅ‘ este megjelent, budapesti keltezésű írás - Neil Buckley és Kester Eddy tudósítók tollából - idézi Simor Andrást, aki szerint a kormány részérÅ‘l érkezÅ‘ folyamatos bírálat "komplikálja az infláció kordában tartásának feladatát".
Az MNB elnöke a Financial Times beszámolója szerint ugyanakkor kijelentette azt is, hogy a november óta végrehajtott három, egyenként negyed százalékpontos kamatemelést – amelyekkel Magyarország az EU-tagállamok közül elsÅ‘ként kezdett monetáris szigorításba a pénzügyi válság óta - árnyomások tették indokolttá, és e kamatemelések nem a jegybank autonómiájának helyreállítására irányuló kísérletek voltak.
A lap szerint a budapesti kormány és a jegybank között zajló összecsapások Európában máshol is hasonló nehézségek árnyékát vetíthetik elÅ‘re, mivel az olaj- és az élelmiszerárak emelkedésével erÅ‘södnek az inflációs nyomások. Magyarországon azonban különös mértékben elkeseredett vita
folyik. A Fidesz illetékesei már a tavalyi választások után elkezdték szorgalmazni "a jegybanki körökben nagy tiszteletnek örvendÅ‘" Simor András lemondását állítólagos pénzügypolitikai hibák, valamint az MNB-elnök korábbi offshore befektetései miatt - áll a Financial Times írásában. A lap felidézi, hogy a kormány 75 százalékkal csökkentette Simor András évente 350 ezer eurónak megfelelÅ‘ fizetését, amely a Financial Times szerint mindazonáltal "az EU-ban érvényes normákhoz mérve is nagyvonalú volt".
A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz más illetékesei egyaránt jelezték, hogy a növekedés serkentése végett alacsonyabb jegybanki kamatokat pártolnának. A Financial Times kitér arra is, hogy a kormányzati tervek alapján a jegybank héttagú monetáris tanácsának négy új tagját - a korábbi kettÅ‘ helyett – a parlament választaná, és ez "olyan találgatásokhoz vezetett, hogy a pénzügypolitika enyhébbé válhat". A londoni elemzÅ‘i közösségben valóban vannak ilyen vélemények, bár ellenvélemény is akad. Az RBC Capital Markets globális befektetési társaság londoni részlegének vezetÅ‘ felzárkózó piaci elemzÅ‘i a múlt heti MNB-kamatemelés után adott kommentárjukban például úgy vélekedtek, hogy a magyar jegybank alapkamata várhatóan a jelenlegi 6 százalékon tetÅ‘zik, ugyanis a lejáró mandátumú monetáris tanácsi tagok utódai valószínűleg "nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra emelkedett".
A Morgan Stanley bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzÅ‘i éppen hétfÅ‘n kiadott tanulmányukban ezzel szemben "túlságosan leegyszerűsítÅ‘nek" nevezték azokat a véleményeket, hogy az MNB monetáris tanácsi tagjainak kinevezési rendjében és a testület összetételében várható márciusi változás után valószínűleg "galambok" csatlakoznak a tanácshoz, és emiatt nem lesz több MNB-kamatemelés. A cég elemzÅ‘i szerint az ehhez hasonló feltételezések a múltban gyakran "igen tévesnek" bizonyultak. A ház továbbra is 6,75 százalékos idei MNB-kamatcsúcsot jósol.
Simor András a Financial Times idézete szerint kijelentette: tévednek, akik azt feltételezik, hogy az Å‘ fizetése elleni támadás egyszerűen annak nagyságával volt összefüggésben. "Ha egy kormány egyoldalúan csökkenti egy jegybankelnök fizetését (a bankvezetÅ‘) megbízatásának közepén, és közben aktívan bírálja a pénzügypolitikát, az leleplezetlen nyomásgyakorlás" - mondta.
A lap szerint Simor András utalt arra, hogy önként vállalta volna fizetése csökkentését, ha a kormány kereste volna vele az együttműködést. "Azonban senki egyetlen alkalommal sem emelte fel a telefont..., és ha a jegybank elfogadná ezt a bánásmódot, azzal elismerné, hogy nem védi meg függetlenségét" - mondta az MNB vezetÅ‘je. Simor András szerint azonban az alapkamat 6 százalékra emelését nem politikai okok motiválták. "Senkinek nem kellene meglepÅ‘dnie azon, hogy ha a monetáris tanács kap egy inflációs jelentést, amely a teljes elÅ‘rejelzési távlatra cél feletti inflációt mutat, akkor nincs igazán sok lehetÅ‘sége a pénzügypolitikai kondíciók szigorításán kívül" – mondta. A Financial Times szerint Simor András azzal a vélekedéssel is szembeszállt, hogy az átalakított monetáris tanács fogékony lesz a politikai nyomásra. "Csak abból a feltételezésbÅ‘l tudok kiindulni, hogy bárkik is legyenek a tagok, a törvényben elÅ‘írtnak megfelelÅ‘en végzik majd munkájukat" - jelentette ki az MNB elnöke. Szavai szerint "akárki üljön is itt, a bank céljait kell szolgálnia".
Simor András szerint a legutóbbi, múlt heti kamatdöntÅ‘s szavazáson "finom egyensúly" alakult ki, ami azt jelzi, hogy "mindkét oldalon erÅ‘teljes vélemények vannak". A Financial Times szerint elemzÅ‘k e kijelentésben akár annak jelét is láthatják, hogy közeledik a szigorítási ciklus csúcspontja. Simor András ugyanakkor a kamatemeléseket rendre bíráló kormányzati nyilatkozatokról azt mondta, hogy "ezek a kommentárok olyan környezetet teremtenek, amelyben a pénzügypolitikának még szigorúbbnak kell lennie ... mivel kisebb lépésekkel nem érhetÅ‘ el a (kívánt) eredmény, ha valaki azt az érzetet kelti, hogy ezeket majd esetleg visszafordítják".
Az MNB elnöke kijelentette, hogy állása mostanában nem élete álma, de közölte azt is, hogy kitölti hatéves mandátumát. "Egy jegybankelnök lemondása azt sugallhatná bármely jövÅ‘beni kormánynak, hogy távozásra kényszeríthetik az elnököt, ha nem tetszik nekik, amit csinál" - mondta. Simor András hozzátette, hogy a jegybanki függetlenség elve "általánosságban még nem ivódott bele a magyar politikusok tudatába".
Utolsó frissÃtés: 2011-02-01 08:15:16
