Sólyom: A Költségvetési Tanács ereje a nyilvánosság

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

A Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének megnyitója után Sólyom László előadásában hangsúlyozta: a független költségvetési kontroll célja a hitelesség helyreállítása, és az átláthatóság kikényszerítése, mert a fedezetlen adósság a jövendő nemzedékek lehetőségei elé állít korlátot.

A Költségvetési Tanács lényege a függetlenség, mégpedig a közvéleménytől, a társadalom többségi véleményétől, hangulatától, amit a politikusoktól a pártoktól, az országgyűléstől nehéz lenne megkövetelni - fogalmazott a köztársasági elnök.

Sólyom László kétféle megoldási lehetőséget említett Magyarországon a szükséges költségvetési kontroll bevezetése érdekében, mindkettő feltételezi a függetlenséget. A német modell szerint a szigorú költségvetési szabályokat alkotmányba foglalják, s a független ellenőrző testületet az alkotmánybíróság testesíti meg, amely vétójoggal bír.

Az alkotmánybírósági kontroll mellett szólt a szigorú szankció, a költségvetési törvény megsemmisíthetősége is. Erre a magyar költségvetés és költségvetési politika rossz állapotában igen nagy szükség lett volna - jelezte a köztársasági elnök. Az angolszász modell a költségvetési tanácsra bízza a költségvetés ellenőrzését, de vétójoggal nem ruházza fel.

Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a kormány által 2007 őszén benyújtott alkotmánymódosítás, és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslat nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben, sőt nem is jutott el a szavazásig. Hozzátette: ennek sokféle politikai oka volt, az azonban jól látszik, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki pártok nem támogatták, hogy a költségvetési tanács valóban önálló és keményebb hatáskörökkel rendelkező ellenőrző szerv legyen. A köztársasági elnök leszögezte: fontos eredmény, hogy a tanács 2009-ben elkezdhetett működni.
 

Az összes szónok azt hangsúlyozta, hogy a magyar Költségvetési Tanácshoz hasonló intézményeknek a függetlenség az elsődleges vonzerejük, illetve fegyverük a nyilvánosság mellett. Ami érdekesség a konferencián, hogy a költségvetési fegyelem és az államadósság kérdése mind politikailag érzékeny témák.

Már az Európai Bizottság jelentéséből is kiderül, hogy az államadósság Görögországban eléri a GDP 125 százalékát, de Olaszországban is, Belgiumban is magasabb mint száz százalék. Ez azt is mutatja, hogy a gazdasági válságban főként a nagyobb országok, illetve nagyobb gazdasággal bíró országok költekeznek túl és ezekben van fontos szerepe a független költségvetési intézményeknek.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu