Szankciók a túlköltekező uniós országok ellen

Fotó: Flickr

Hallgassa meg!

Miért ingott meg a bizalom az euróban? Erről tanácskoztak Brüsszelben az Európai Unió pénzügyi vezetői: a tagországok szakminiszterei, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság illetékesei. Az európai gazdasági kormányzás megerősítéséről folytatott megbeszélést Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hívta össze, hogy megvitassák, mi lenne a válság leküzdésének legjárhatóbb útja, illetve hogyan lehet biztosítani a 27 tagországban az eddiginél nagyobb költségvetési fegyelmet.

Sajtótájékoztatóján az uniós tagországok állam- és kormányfői testületének belga vezetője elégedetten szólt arról, hogy széles körű egyetértés volt abban: pénzügyi és nem pénzügyi szankciókkal egyaránt sújtani kell a kötelezettségeiket nem teljesítő tagországokat. Hozzátette, jelenleg nem alkalmazott, új szankciókról is szó lehet.

Magyarországot Oszkó Péter pénzügyminiszter képviselte a megbeszélésen, aki azonban rögtön jelezte a munkacsoport többi tagjának, hogy már csak ügyvezető minőségben van jelen, a hosszú távú magyar álláspontot majd az új kormány képviselőjétől ismerhetik meg.

Van Rompuy hangoztatta, hogy a munkacsoport célja egy átfogó megállapodás kidolgozása, amelynek nyomán növekednie kell az unión belüli összetartásnak, kohéziónak. Elmondta, hogy terveik szerint a megállapodás lényege már az októberi állam- és kormányfői EU-tanácskozás elé kerülhet. Június 17-én, a soron következő csúcsértekezleten a munkacsoport időközi jelentést tesz. "Érzékelhető volt az asztal körül a sürgős cselekvésre törekvés és az együttműködési készség" - fogalmazott a volt belga kormányfő.

Megerősítenék az uniós kormányzást

Van Rompuy bejelentette, négy célkitűzésben máris megállapodtak, köztük abban, hogy a tagállamoknál nagyobb költségvetési fegyelmet kell elérni, csökkenteni kell a versenyképességi különbségeket az egyes tagállamok között, hatékony közös válságkezelési rendszerre van szükség, illetve meg kell erősíteni az "uniós kormányzást", azaz a gazdaságpolitikai együttműködést.

Az elnök bizonyosságát fejezte ki, hogy az EU felül tud emelkedni a jelenlegi válságon; ezt bizonyítják szerinte a Görögország ügyében, illetve szélesebb méretekben, az euró stabilitásának fokozása érdekében a hónap elején hozott döntések. Elmondta, a most alakított munkacsoport fő feladata, hogy elkerüljék a hasonló válságok megismétlődését a jövőben.

Oszkó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva úgy vélte: a találkozón kiderült, hogy mindenki átérzi a felelősségét és szükségességét a stabilitási és növekedési paktum szigorú alkalmazásának, "és ha kell, akár felülvizsgálatának és szigorításának is". Nem volt vita abban, hogy az uniónak ebben az irányban kell haladnia - szögezte le. A magyar miniszter jelezte azt is, hogy a találkozón megosztotta kollégáival a pénzügyi nehézségek kezelésében szerzett magyar tapasztalatokat, köztük azt, hogy milyen piaci helyzetben milyen lépéseket tett a kormány.

Saját javaslatokkal érkezett Németország, amely Wolfgang Schäuble miniszter közlése szerint "új stabilitási kultúrát" akar meghonosítani az EU-ban, illetve az Európai Bizottság is, amely néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra felvetéseit ugyanebben a témában. Van Rompuy most beérte annyival, hogy a bizottsági javaslatokat - amelyek között szerepel a tagországok költségvetésének parlamenti jóváhagyás előtti brüsszeli átvizsgálása is - fontosnak minősítette. A hét elején tartott, "havi rendes" pénzügyminiszteri ülésen azonban már egyértelművé vált, hogy a tagországok nagy része támogatja a végrehajtó testület ajánlásainak többségét, beleértve a szigorúbb szankciókat is.

Francia-német vita

Németország a kívánatosnak tartott jobb gazdasági kormányzás alatt azt érti, hogy az egyes tagállamoknak kell rendbe hozniuk saját költségvetésüket, és ha ezt elmulasztják, szankciókkal kell büntetni őket. A német álláspont az, hogy az adós országok dolgozzák le a deficitet, bármibe is kerül. Angela Merkel német kancellár szerint Görögországnak radikális költségcsökkentést kell vállalnia.

Nicholas Sarkozy francia elnök nem ért egyet Merkellel. "Egy államot hogyha túlságosan nagy a költségvetési hiánya, akkor pénzügyileg büntetünk azzal, hogy csökkentse a deficitet, és ezzel még nehezebb helyzetbe hozzuk. Mit érünk el ezzel? Szerintem jobb lenne, hogyha a fegyelmezetlen államot átmenetileg kizárnánk az európai döntéshozatalból" - érvelt a francia elnök pénteken Párizsban még a brüsszeli tanácskozás előtt.

A francia pénzügyminiszter, Christine Lagarde a pénzügyi tanácskozáskapcsán pénteken óvatosan annyit mondott, hogy a német álláspont jó irányt jelez. Ugyanakkor köztudott, hogy Franciaország a hatékonyabb gazdasági kormányzást a politikai beavatkozással azonosítja.