A devizahitelezés szigorítását még az ősszel a jegybank kezdeményezte, hogy a lakosságot a forinthitelek felé terelgessék. Ekkorra ugyanis már nemcsak a hétköznapi életben, hanem a politikai porondon is napi téma lett a forint árfolyamának gyengélkedése miatt a devizahitelesek törlesztő részleteinek megugrása. A szabállyal persze minden érintettnek tisztában kellett lennie, aki deviza alapú hitelt vett fel, erre a bankok figyelmeztették is az ügyfeleket, de hát amíg a forint erős volt vagy nem változott érdemben az árfolyam, senki sem vette ezt a figyelmeztetést igazán komolyan.
Az intelmek sorra-rendre elhangzottak persze, de először talán maga a jegybankelnök merte kimondani, hogy „nincs ingyen ebéd”. Úgy fogalmazott: aki árfolyamkockázatot vállal, annak az árfolyamkockázat időnként a rossz oldalát is el kell tudni viselnie. A másik oldalról lehet mindenféle megoldásokba gondolkodni, csak olyan megoldás nincs, ami nem kerül senkinek pénzbe. Olyan megoldás, ami senkinek nem kerül pénzbe, olyan megoldás nincsen, mert az a csoda kategóriába tartozik.
Ha azt keressük, hogy miként is jutott a lakosság abba a helyzetbe, hogy a hitelezésben a deviza alapú mellett a forint hitel már szinte nem is számított, korábbra kell visszamennünk az időben - mondja Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója. Mindig volt valamennyi devizahitel –mondja - de tömegessé lényegében 2004 után, 2005-től kezdett válni és gyakorlatilag 2007-2008-ban már csak devizában vett fel a lakosság hiteleket, lakás vagy fogyasztási hitel, jelzálog alapú szabad felhasználású hitelt. Ennek az oka nagyon egyszerű volt: óriási kamatkülönbözet volt a forinthitelek és a devizahitelek között és az árfolyamkockázatra akkor általában még nem gondoltak az emberek, hiszen folyamatosan nagyon erős volt a forint és nagyon ritkán és rövid időre gyengült be. Hogy mikor vált ez igazából kockázatossá, erre a válasz egyértelműen a válság utáni idő – mondja Palócz Éva. Már az válság előtt is voltak bizonyos jelek, de ezek egyediek voltak. A válság után részben a forint nagyon jelentős gyengülése, amikor a 310 forintot meghaladta az árfolyam, illetve a nehezebb hitelfelvételi kondíciók miatt borzasztóan megnövekedett a lakosság havi fizetési kötelezettsége. A szakember szerint ehhez hozzá kell tenni, hogy a bankszektor a hitelezési formának az összes kockázatát ráterhelte a lakosságra. Tehát gyakorlatilag minden kedvezőtlen folyamatot a lakossággal fizettetett meg.
Persze kár volna mindent a bankokra kenni, meg a magas kamatszintre és a változékony forintárfolyamra. Mert ha már az okokat keressük, meg kell említeni a kiegyensúlyozatlan magyar gazdaságpolitikát is - mondja Palócz Éva. Kétségtelen, hogy közvetlenül a magas jegybanki alapkamat járult hozzá a deviza eladósodáshoz. A magas jegybanki alapkamat viszont nem volt független az államháztartás nagyon nagy hiányától és növekvő adósságától. Tehát ezek a dolgok is összefüggnek. Azon persze lehet vitatkozni, hogy indokolt volt-e ilyen magasan tartani a kamatokat, de az, hogy egy nagyon fegyelmezetlen fiskális politika mellett magas kamatszintet kell fenntartani az ország finanszírozhatósága érdekében, ez nem lehet kérdés.
A kiömlött tejbe kár sírni - mondja a szólás. Tenni kellett tehát valamit, és felmerült a devizahitelesek megsegítése is, amire extrém árfolyamok mellett lett volna mód. Erre szerencsére nem került sor és nem volt szükség, így koncentrálni lehetett az önmérsékletre. A jegybank, amelyik a gazdasági játékszabályok szerint a kamatszintért felelős, de persze tegyük hozzá, az ország finanszírozhatóságának érdekében egyúttal meg is van kötve a keze kamat ügyben - nos tehát a jegybank elsőként javasolta a hitelfeltételek szigorítását. Az ötletet, úgy tűnik, megfogadta a kormányzat, de egyelőre még nem tudjuk a pontos részleteket, mert döntés nincs. Ez egyébként is az új devizahiteleseknek számára lesz érdekes. Akiknek viszont már van devizahitelük, azokat pedig nyilván az izgatja, hogy jövőre vajon milyen forint árfolyamra számíthatnak. Török Zoltán, a Raiffeisen bank vezető elemzője úgy látja, nehéz megjósolni a forintárfolyam pályáját. Feltételezhetően azonaban jövőre sem lesznek meg a feltételei annak, hogy olyan mértékű forintárfolyam-gyengülés következzen be, mint idén februárban, márciusban. Viszont az lehetséges, hogy főleg az év első felében romlani fog a külső környezet, romlani fog a kockázatvállalási hajlandósága a befektetőknek és ebből a jelenleginél gyengébb forintárfolyam következik. A szakember szerint a jelenleginél 10-15 forinttal gyengébb árfolyam nagyon könnyen elképzelhető. Az év második felében egyfajta stabilizálódást fogunk majd viszontlátni. Azt gondolom, hogy 275 környéki euro-forint árfolyam lesz alapvetően jellemző 2010-ben.
Utolsó frissítés: 2009-12-26 11:37:52
