Újabb adóslista indul a hitelfelvevőkről

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

A jó és rossz banki adósokat egyaránt nyilvántartaná adósinformációs rendszerében az olasz CRIF csoport magyar leányvállalata. A cég a héten jelentette be, hogy Magyarországon is elindul a világban már számos helyen működtetett Credit Bureau rendszere. Jelenleg huszonöt vezető bankkal és pénzintézettel tárgyalnak, ezek felével pedig már meg is állapodtak. A magánszemélyek és a vállalkozások hiteleit egyaránt rögzítenék, a banki ügyfelek önkéntesen járulhatnak hozzá, hogy adataik bekerüljenek ebbe a rendszerbe.

Ma Magyarországon a BISZ Zrt. működteti a kötelező banki adóslistákat, a Központi Hitelinformációs Rendszert. Ebben, törvényi előírás alapján, az összes vállalati hitelt nyilvántartják, azaz a cégek esetébe a lista teljes körű. December végén 178 ezer cég 1,4 millió hitelszerződése volt a rendszerben. A magánszemélyekkel már más a helyzet, a törvény itt csak a rossz adósok nyilvántartását írja elő. Azok kerülnek be a rendszerbe, akik a minimálbérnél nagyobb összeget nem fizetnek meg határidőre, és azt kilencven napon belül nem rendezik. A BAR-lista néven elhíresült feketelistán tavaly év végén közel nyolcszáezer magánszemély szerepelt.  A jó adósokról nem készül kötelező pozitív lista, bár a bankok ugyan szerették volna, de az adatvédelmi biztos aggályai miatt ez egyelőre elbukott. A BISZ így tavaly elindította az önkéntes alapon szerveződő pozitív listát, ahol a bankok a hitelt felvevőktől kérdezik meg, hozzájárulnak-e, hogy felkerüljenek a teljes körű lakossági listájára, ami a Credit Reference nevet kapta.

Van tehát a BISZ rendszerében egy teljes körű vállalati hitellista, a lakosságról egy kötelező BAR-lista , és elindult az önkéntes alapon működő, és nem is minden bank részvételével szerveződő pozitív lista. Kérdés, hogy ezek után egy új, önkéntes alapon szerveződő adósnyilvántartás mit találhat még magának a piacon. Harald Heschl, a CRIF Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a Credit Bureau rendszer több egy egyszerű listánál, ugyanis scoring szolgáltatást, vagyis bizonyos szempontonként csoportosító rendszereket biztosít a bankok számára. A döntéshozás gyorsabb és átláthatóbb lesz, csökken a kockázat. A bankok pénzt takaríthatnak meg, a jó adósok pedig gyorsabban juthatnak hitelhez. Ha az ügyfél hozzájárul, a CRIF a közüzemi szolgáltatóktól kapott adatokat is felvinné a rendszerbe, így látható lenne, hogy a hitelt igénylő hogyan fizeti ezeket a számláit. Már tárgyalásokba is kezdtek néhány ilyen szolgáltatóval.

A világ számos országában van egyébként arra példa, hogy több adósinformációs rendszer is működik egymás mellett. Kérdés, hogy egy-egy hitelintézet melyik rendszerhez csatlakozik majd, és mit szól az ügyfél, ha most kétfajta, de esetleg a jövőben akár 3-4 fajta rendszerbe is be akarják léptetni – persze önkéntes alapon - ha hitelt szeretne felvenni. A lakossági hitelek piacán a legnagyobb részesedéssel rendelkező OTP Bank például többször is jelezte, hogy nem kíván az önkéntes rendszerekhez csatlakozni, szerinte ugyanis a kötelező teljes körű lakossági hitelnyilvántartásnak lenne értelme.

A kötelező pozitív adóslistát Jóri András adatvédelmi ombudsman azért nem támogatta, mert szerinte ez a lista a bankok érdeke lenne, ugyanis nincs arra bizonyíték, hogy a bankok a kockázati felár csökkenését olcsóbb hitel formájában valóban átadnák az ügyfeleknek. Orosz András, a K&H Bank ügyvezető igazgatója szerint azonban már ma is van arra példa, hogy a hűséges és jól fizető ügyfelének kedvezményt ad a bank

 Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu