Hajnal-táj Lévai András - 2011.08.16. 07:53
Fotó: MR/Neubauer Rudolf – illusztráció
Hallgassa meg!
Az uniós csatlakozás idején rengeteg kis vágópontot kellett bezáratni hazánkban, mivel nem feleltek meg az európai élelmiszerbiztonsági elÅ‘írásoknak. Így aztán a kistermelÅ‘k nem tudták levágatni a felnevelt állataikat, hogy a húsukat boltban értékesíthessék. Lehetetlen helyzetbe kerültek azok a falusi vendéglátók is, akik házi húsételeket szerettek volna kínálni, de nem tehették meg a hagyományos otthoni vágásokból.
A helyzetnek végül az a rendelet vetett véget, amely lehetÅ‘vé tette a néhány állat levágására alkalmas úgynevezett szúrópontok működését. Vecsésen készült el az elsÅ‘ ilyen létesítmény, de számos elÅ‘írás akadályozta az építést. Nemrég módosult a rendelet, amely jelentÅ‘s könnyítéseket tartalmaz – mondta a Kossuth Rádiónak Bognár Lajos, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.
A korlátozott kapacitású üzemekre kevesebb követelmény vonatkozik, mint a nagy vágóhidakra. A vágópontokon hetente száz sertést, húsz szarvasmarhát, illetve évente 250 ezer baromfit lehet levágni, és száz kilométeres körzetbÅ‘l fogadhatnak élÅ‘ állatot. Nem kell külön üzemrészeket kialakítani, hanem idÅ‘ben kell elkülöníteni bennük az egyes munkafolyamatokat. Nincs szükség jelentÅ‘s hűtÅ‘kapacitásra sem, hiszen a húst két órán belül elszállíthatja a tulajdonosa.
Az elsÅ‘ vecsési vágópont után már sokan kedvet kaptak ilyen fejlesztéshez. Gazdaszervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek és börtönök is érdeklÅ‘dnek. A 7-10 millió forintos beruházáshoz jelenleg nem vehetÅ‘ igénybe pályázat. Bognár Lajos viszont arról tájékoztatta a Kossuth Rádiót, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program rövidesen megnyíló élelmiszeripari programok támogatása fejezetében lesznek ilyen lehetÅ‘ségek is.
