Fotó: MR/Neubauer RudolfOrbán és kormánya veszélyes játékba kezdett – írta Financial Times Deutschland – , és hozzáfűzte: a magyar kormány azt hiszi, hogy befelé másképpen kommunikálhat, mint kifelé. A jobboldali konzervatív Fidesz áprilisban a többi között az adócsökkentések ígéretével nyerte meg a választásokat. Ehhez viszont szükségesé vált az addig kormányzó szocialisták szigorú takarékossági irányvonalának felpuhítása – tette hozzá a lap.
A választások óta a kormány arra törekszik, hogy minél sötétebbre fesse a helyzetet, és ily módon igazolja a szavazók számára, hogy mégsem kerülhet sor könnyítésekre. Már június elején a kormányszóvivő meglepetést okozott azzal a kijelentésével, hogy nem túlzás az ország lehetséges fizetésképtelenségéről beszélni. Amit befelé a „vér és veríték, illetve a könnyek” jelzésének gondoltak, kifelé megsemmisítően hatott és az amúgy is ideges piacok figyelmét a kis országra terelte. Azóta a kormány váltakozva hol megnyugtató szavakat használ, hol pedig összeomlásról beszél. És – mint a lap írta – elkerülhető vitát provokál még a Nemzetközi Valutaalappal is. „Ha Orbán így folytatja tovább, az drága lesz az országnak” – hangoztatta a Financial Times Deutschland. Az újság szerint a politikai kommunikáció manapság nem választható ketté belső és külső kommunikációra.
A másik üzleti napilap, a Handelsblatt kommentárja szerint a tárgyalások felfüggesztésével a nemzetközi hitelezők nem véletlenül választották Magyarországot arra a célra, hogy példát statuáljanak. A helyzet ugyanis bámulatra méltóan egyértelmű, és nem csupán azért, mert az ország lehetőségei felett él, és ugyanakkor saját valutával rendelkezik, amely nyomás alá helyezhető anélkül, hogy egy egész valutarendszert – mint például az eurót – tartósan magával rántsa. Az ország elég nagy ahhoz, hogy felfigyeljenek rá, és elég kicsi ahhoz, hogy a válság esetén ne váltson ki dominóhatást. Magyarország ezáltal ideális példa arra, hogy a mai világ „Görögországait és Portugáliáit” figyelmeztessék: a takarékosságot nem lehet félvállról venni. A lap szerint a hitelezők Magyarországot egy megbánásra nem hajlandó bűnözőként, elrettentés céljából kívánják a nyilvánosság előtt „karanténba zárni”.
A Handelsblatt szerint ez az eljárás ugyanakkor meglehetősen merész, ugyanis még a kiismerhető és pénzpolitikailag független Magyarország is robbanóanyagot jelenthet Európa számára. A lap utal arra, hogy az osztrák bankok az ország legnagyobb hitelezői közé tartoznak, és amennyiben a régió helyzete rosszabbodik, ők is rosszabbul keresnek majd, sőt, adott esetben aggódniuk kell a „befagyott” hiteleikért. Önmagában Magyarország viszont aligha teszi tönkre a bankokat, de nincs egyedül ugyanis az egész térség inog Lengyelországtól és Csehországig.
A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió az egyik oldalon, a másik oldalon pedig Magyarország a tűzzel játszik, ha nem a megbékélést választja – fogalmazott a Handelsblatt, hangoztatva: a feleknek, amilyen gyorsan csak lehet, ismét vissza kell térniük a tárgyalóasztalhoz.
A baloldali Berliner Zeitung „A magyar beteg” című kommentárjában úgy vélte, hogy Budapest a konfrontáció útját választotta hitelezőivel. Magyarország új miniszterelnökének, Orbán Viktornak néhány dolgot el kell majd magyaráznia Angela Merkelnek, amikor szerdán bemutatkozó látogatásra Berlinbe érkezi. A lap úgy vélekedett: „nemzeti gazdaságpolitikájával a budapesti jobboldali konzervatív kormány irritálja a nemzetközi pénzpiacokat, de mindenekelőtt a nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hitelezőit, akik 2008-ban az országot 20 milliárd eurós hitellel mentették ki az államcsődtől.
Magyarország, a gall falu
Magyar erőfitogtatás címmel közölt kommentárt kedden a Der Standard című osztrák liberális napilap a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Unió (EU) közötti hitelfelülvizsgálati tárgyalások megszakadásáról. „Egy kicsit egy gall falura hasonlít ezekben a napokban Magyarország” – írta a liberális lap. Orbán Viktor miniszterelnök bankadót akar bevezetni, amelynek az idén 700 millió eurót kell hoznia. Nagyjából ugyanennyinek kell a befolynia a német bankadóból is, csakhogy a német gazdaság hússzor nagyobb a magyarnál. „Ezzel meg is magyaráztuk az egész felbolydulást” - tette hozzá. A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió (EU) és a külföldi bankok hevesen tiltakoznak a terv ellen. „Mivel a gall falvak mindig szimpatikusak, az ember kísértést érez, hogy a magyar kormánypárt oldalára álljon a vitában. Különösképpen, mivel a külföldi pánikkeltés erősen túlzott”.
A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy Orbán Viktor egyre inkább azt a benyomást kelti, mintha a külvilág, beleértve legfontosabb hitelezőit, az IMF-et és az EU-t, teljesen közömbös volna a számára. A bankadó esetében nem a gazdagok és a szegények közötti újraelosztásról van szó, hiszen miközben a bankokra terhet ró, vállalkozók és a magasabb keresetűek terheit csökkenti az új kormány – vélekedett a szerző.
A magyar bankpiac nyolcvan százalékban külföldi multik kezében van, amelyeket a Fidesz már a választási kampányban is bírált. A legtöbb megfigyelő szerint mindenekelőtt „a magyar játékosnak”, az OTP-nek kedvez az, hogy az adó alapja a mérlegfőösszeg és nem a nyereség lesz. „A kormány azonban nemcsak az IMF-fel zördült össze, az Európai Központi Bankot is felbosszantotta, mert a külföldön elismert nemzeti banki elnök Simor András alatt fűrészeli a széket” – állt a cikkben.
Orbán nacionalista politikája, amely eddig az új állampolgársági törvényben tetőzött, a jelek szerint a gazdaságpolitikában is kezd megjelenni. Hosszú távon sem az EU-val, sem az IMF-fel szemben nem tartható fenn ez a stratégia, legkésőbb ősszel, az önkormányzati választások után békülékenyebb hangot fog megütni Orbán. De egyelőre sok a törött porcelán, ahogy azt már a forint hétfői zuhanása is mutatta. Lehet vegyes véleménnyel lenni Orbán politikájáról. Nem kétséges azonban, hogy kormányfők, akik nemzetközi forrásokra szorulnak, nem bánhatnak durván a hitelezőikkel – írta a Der Standard.
Orbán Viktor és csapata újra nekiment a falnak
Fidesz vs. valóság 2. címmel az Új szó nevű szlovákiai napilap Vélemény és Háttér rovatában jelent meg kedden Gál Zsolt politológus írása azzal kapcsolatban, hogy megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány és az IMF, illetve az EU küldöttsége között. „Orbán Viktor és csapata ismét nagy mert lenni, újra nekiment a falnak, ami megint keményebbnek bizonyult a fideszes fejeknél. Ez csak a kormánypárt tagjait és híveiket fogja meglepni, senki mást” – írja a szerző. „A kívülállók számára a tőkepiacok és a nemzetközi szervezetek beárazták, mennyit ér a szavazófülkékben történt forradalomban kapott kétharmados felhatalmazás a világpiacon: semmit!” – emeli ki a politológus.
Rámutat: nyílt titok, hogy az IMF- és EU-delegáció a hitelkeret meghosszabbításáról, sőt talán egy újabb megkötéséről tárgyalt, és ritkaságszámba menő módon vágta rá az ajtót a magyar félre, alighanem nyomásgyakorlás céljából. Így értelmezi ezt a nemzetközi sajtó és a pénzpiacok is, amelyek újra forint- és tőzsde zuhanással reagáltak.
„Bár igaz, hogy a magyar közkiadások finanszírozásához az elmúlt hónapokban már nem volt szükség a készenléti hitel részleteire, és Magyarország (államkötvényeinek eladásával) újból a piacoktól is tudott kölcsönt felvenni, az IMF–EU–Világbank-hitel afféle biztonsági védőháló. Aki ezekben a bizonytalan időkben e nélkül képzeli el a rendkívül sebezhető (mert nagyon eladósodott) Magyarország jövőjét, az naiv és óriási rizikót vállal. Ezért az ország nyugodt fejlődése és stabilitása szempontjából a nemzetközi szervezetekkel való megállapodás kulcsfontosságú” – véli Gál Zsolt.
„Ám az elmúlt hetek eseményei inkább azt mutatják, hogy legalább rövidtávon a Fidesz számára sokkal fontosabb népszerűségének megtartása, és nincs hiteles terve a külföldi tőke és intézmények számára a közpénzügyek konszolidálására, vagy ezeket a terveket nagyon jól titkolja (az október eleji helyhatósági választásokig). A kormány inkább kockára teszi saját és országa nemzetközi hitelességét és stabilitását, mint hazai népszerűségét” – állítja Gál.
„Ez pedig rossz jel, mert a nemzetközi szervezetek nem engedhetnek egy olyan helyzetben, amikor több tucat országnak mondják: nincs kivétel, és olyan takarékossági csomagokat nyomnak le néhány kormány torkán (Románia), hogy a Fidesz szótárában erre már szavak sincsenek (talán az ultra hiper-brutális megszorítás?). Nem kivételezhetnek Magyarországgal, mely EU-csatlakozása óta folyamatosan túlzott-deficit eljárás alatt áll és folyamatosan megszegte vállalásait. Ezzel – Görögország után – a második legrosszabb tanulót jutalmaznák az EU-ban” – zárja írását a politológus.
Mesterhármas öngólokból
A keddi Financial Times Magyar baklövések címmel szerkesztőségi cikkben foglalkozik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségével folytatott tárgyalások ügyével. A londoni gazdasági napilap szerint Orbán Viktor „még akár mesterhármast is elérhet öngólokból”. A futballrajongó magyar miniszterelnök, akit nyolc év után áprilisban választottak újra, már két súlyos baklövésért felelős. A múlt hónapban a kormány azzal idegesítette fel a befektetőket, hogy Magyarország gondjait Görögországéihoz hasonlította. Most pedig azzal keltett újabb rémületet befektetői körökben, hogy elvesztette a hozzáférést az IMF és az EU által nyújtott likviditási kerethez – áll a Financial Times keddi írásában.
A lap szerint a magyar költségvetési helyzet menetrendszerű felülvizsgálata – a 2008-ban kezdődött hitelprogram egyik feltétele – „éles hangulatban” ért véget. A hitelezők aggályai szerint az Orbán-kormány le akarta lassítani a költségvetési konszolidációt. A Fidesz ugyanakkor az októberi helyhatósági választások előtt lakossági támogatásért udvarol azzal, hogy a „ki ijed meg először” játékot űzi az IMF-fel – ám ebből a játszmából Magyarország biztosan vesztesként kerül ki – írta a Financial Times.
A szerkesztőségi kommentár szerint Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy ha elég keményen megveti a lábát, az IMF és az EU mutat majd valamennyi engedékenységet, hiszen ezt már korábban is megtették. A két szervezet 2009-re és 2010-re is enyhítette a magyar államháztartási hiánycélokat, miután a magyar gazdaság recessziója mélyebbnek bizonyult a vártnál. A hitelezők azonban a hitelfeltételeket ezekben az esetekben azért módosították, mert a gazdasági válság ésszerűtlenné tette azokat. A jelenlegi IMF/EU-csomag esetében azonban ez nem áll fenn – írta a keddi Financial Times.
A kommentár szerint Orbán Viktornak most azon kellene igyekeznie, hogy visszanyerje a hitelnyújtók bizalmát. Magyarország nem Görögország: hosszú futamú kötvényeit értékesíteni tudja a befektetőknek. Adóssághelyzete is sokkal egészségesebb. Magyarország azonban most biztonsági háló nélkül működik – áll a londoni gazdasági napilap szerkesztőségi állásfoglalásában.
Utolsó frissítés: 2010-07-20 20:26:18
