Hallgassa meg!Különösen a tavasszal kezdődött görög pénzügyi válság irányította rá a figyelmet arra, hogy – bár az előírás szerint a GDP 3 százalékánál nem lehetne magasabb az uniós országok államháztartási hiánya – a költségvetési fegyelem igencsak lazult az elmúlt egy-másfél évben. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője úgy látja: a hiány növekedése elsősorban a 2008 őszén kirobbant gazdasági világválság következménye. A szakértő elmondta, a krízis idején tapasztalt deficitek oka, hogy csökkentek a jövedelmek, a fogyasztás és így az ezekből származó adóbevételek. Az elemző szerint az eurózóna GDP-jének közel 7 százalékát fogja elérni az övezet összesített költségvetési hiánya.
Bár itthon egyelőre tarthatónak látszik az idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, még ez is elmarad az euró bevezetésének feltételeként szabott 3 százalékos határtól. Némi vigasz, hogy Olaszországban a GDP 5,3 százaléka körül várják az éves hiányt, Finnországban 4, Dániában több mint 5, Cipruson pedig 6 százalékot meghaladó deficitet jósolnak.
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője elmondta, a román és a lengyel hiány 7 százalék körül mozog. A közép-európai országok közül Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, illetve a baltikumi Észtországban viszonylag magasak, 5-6-7 százalékosak a hiányok, viszont a GDP arányos államadósság alacsonyabb, mint Magyarországon. „Mások az adottságok, mások a kezdő pozíciók” – mondta a Takarékbank elemzője a Magyarország és szomszédai anyagi helyzete közti különbségről.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a mostani gazdasági helyzetben fegyelmezett költségvetési politikára van szükség, vagyis elengedhetetlen a bevételek biztosítása és a kiadások kordában tartása. Az az uniós törekvés, miszerint a tagállamok jövőre már egyeztetik költségvetési terveiket és ellenőrizhetik egymás gazdálkodását, csak hosszabb távon, azaz néhány év múlva hozhat valódi eredményt - vélik a megkérdezett szakértők.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön megerősítette a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén, hogy bővíteni kell Magyarország mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével. Csökkenteni kell az államadósság szintjét.
Különösen a tavasszal kezdődött görög pénzügyi válság irányította rá a figyelmet arra, hogy – bár az előírás szerint a GDP 3 százalékánál nem lehetne magasabb az uniós országok államháztartási hiánya – a költségvetési fegyelem igencsak lazult az elmúlt egy-másfél évben. Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője úgy látja: a hiány növekedése elsősorban a 2008 őszén kirobbant gazdasági világválság következménye. A szakértő elmondta, a krízis idején tapasztalt deficitek oka, hogy csökkentek a jövedelmek, a fogyasztás és így az ezekből származó adóbevételek. Az elemző szerint az eurózóna GDP-jének közel 7 százalékát fogja elérni az övezet összesített költségvetési hiánya.
Bár itthon egyelőre tarthatónak látszik az idei évre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, még ez is elmarad az euró bevezetésének feltételeként szabott 3 százalékos határtól. Némi vigasz, hogy Olaszországban a GDP 5,3 százaléka körül várják az éves hiányt, Finnországban 4, Dániában több mint 5, Cipruson pedig 6 százalékot meghaladó deficitet jósolnak.
Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője elmondta, a román és a lengyel hiány 7 százalék körül mozog. A közép-európai országok közül Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, illetve a baltikumi Észtországban viszonylag magasak, 5-6-7 százalékosak a hiányok, viszont a GDP arányos államadósság alacsonyabb, mint Magyarországon. „Mások az adottságok, mások a kezdő pozíciók” – mondta a Takarékbank elemzője a Magyarország és szomszédai anyagi helyzete közti különbségről.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a mostani gazdasági helyzetben fegyelmezett költségvetési politikára van szükség, vagyis elengedhetetlen a bevételek biztosítása és a kiadások kordában tartása. Az az uniós törekvés, miszerint a tagállamok jövőre már egyeztetik költségvetési terveiket és ellenőrizhetik egymás gazdálkodását, csak hosszabb távon, azaz néhány év múlva hozhat valódi eredményt - vélik a megkérdezett szakértők.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter csütörtökön megerősítette a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén, hogy bővíteni kell Magyarország mozgásterét a pénzügyi függetlenség megteremtésével. Csökkenteni kell az államadósság szintjét.
Utolsó frissítés: 2010-07-22 12:41:35
