Aláírták a Déli Áramlat magyarországi projekttársaságának alapítói szerződését a magyar-orosz gazdasági bizottság ülését követően a Parlamentben. A dokumentumot Bajnai Gordon magyar miniszterelnök, Oszkó Péter pénzügyminiszter és Viktor Zubkov, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettesének jelenlétében szignózták a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) képviselői.
Viktor Zubkov, az Orosz Föderáció első miniszterelnök-helyettese szerint a a Déli Áramlat Zrt.-ről kötött szerződés fontos lépés a gázvezeték magyarországi megvalósításának szervezeti előkészítésére. Zubkov hozzátette: a Déli Áramlat reális projekt, valóságos erőforrásokkal. Bajnai Gordon szerint Magyarországnak minden reális lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy energiaellátását diverzifikálja. A rendelkezésre álló lehetőségek közül pedig az egyik reális és komoly lehetőség a Déli Áramlat gázvezeték.
A miniszterelnök hozzátette: a közelmúlt gázválságai felértékelték a "több lábon állás" jelentőségét Európában. Magyarország eredményesen csökkentette sebezhetőségét, az 5,5 milliárd köbméteres gáztároló kapacitásnak, illetve a benne tárolt orosz gáznak köszönhetően. További együttműködési lehetőséget nyújt a Paksi Atomerőmű tervezett bővítése is. A kapacitás megduplázásához orosz pályázókra is számítanak – közölte Bajnai Gordon.
A Déli Áramlatban való részvételről 2008. február 28-án Moszkvában írták alá a magyar- és az orosz kormány közötti megállapodást. Következő lépésként 2009. március 10-én a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank képviselői látták el kézjegyükkel a Déli Áramlat magyarországi szakaszát megvalósító vállalat alapításáról szóló együttműködési megállapodást. Az egyezség alapján a cég alaptőkéje ötmillió forint, székhelye Budapest. A társaság 50-50 százalékban az orosz Gazrpom Nyílt Részvénytársaság és a magyar állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. birtokában van.
A Déli Áramlat Magyarország Zrt. tevékenysége az Oroszországból Európába vezető Déli Áramlat gázvezeték hazai szakaszára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének szervezésére, illetve a gázvezeték finanszírozására, megépítésére és működtetésére terjed ki. A vegyesvállalat megalakításáról szóló szerződés rendelkezik arról is, hogy sem a Gazprom, sem az MBF, sem leányvállalatuk nem vehetnek részt ezen kívül más, olyan projektben, amelynek célja Magyarországon keresztül földgázt szállítani Dél-Európa piacaira.
Mezőgazdaság, Malév
A kormányfő a magyar-orosz gazdasági együttműködésről általában azt mondta, a válságból csak az együttműködés jelenthet kiutat. Bajnai Gorodn közölte, Oroszország mára Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere 14 milliárd dolláros forgalommal. A válság visszavetette ugyan a kereskedelem dinamikáját, de látható, hogy a kiutat nem a bezárkózás, hanem az egymás felé fordulás, az együttműködés jelentheti, ez adhat új lendületet a kapcsolatoknak.
A mezőgazdasági kapcsolatokról Bajnai Gordon elmondta, azok dinamizálásához struktúraváltás kell: az áruexporton túl szem előtt kell tartani például a technológiai export lehetőségeket is.
A Malév jövőjéről nem született végső megállapodás a magyar-orosz vegyesbizottság pénteki ülésén. Viktor Zubkov orosz első miniszterelnök-helyettes az egyeztetést követően annyit mondott: a közös erőfeszítéseknek köszönhetően "képesek leszünk megőrizni a Malévot, mint magyar légitársaságot".




