Fotó: MTI/Soós LajosElkészült az új Széchenyi-terv vitairata. A megvalósítás jövő januárban indul, a cél pedig egymillió új munkaerő létrehozása a kis- és közepes vállalkozások támogatásával. Orbán Viktor kormányfő szerint a magyar gazdaság újjáépítése az Új Széchenyi Tervvel kezdődik.
Alig két hónappal Kósa Lajos Fidesz-alelnök államcsődöt emlegető, drasztikus forintgyengülést okozó kijelentése után most így jellemezte az ország gazdasági helyzetét a miniszterelnök: „Az ország pénzügyi helyzete ma stabil, és kiszámítható”. A második Széchenyi terv útra indításának apropóján Orbán Viktor immár a gazdasági növekedés beindítását megalapozó állapotról beszélt, amely állítása szerint a június elején bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervnek köszönhető. Azt is hozzátette ugyanakkor: átmeneti bizonytalanságok még előfordulhatnak „Lesz még egy-két leminősítés, szó se róla. Kétségkívül ezek nem kellemes dolgok, de csak időleges zavarokat okoznak, és utána mind a forint árfolyama, mind pedig az ország kötvény kibocsátási kapacitása visszatér arra a szintre, amely mellett még az ország működése stabilnak tekinthető, tehát van értelme folytatni ezt a politikát” – fogalmazott a miniszterelnök.
A kormányfő – immár sokadszorra – ezúttal is megerősítette, hogy a 3,8 százalékos idei hiánycélt tartani fogja a kormány, és burkolva bírálta a budapesti tárgyalásait két hete megszakító Nemzetköz Valutaalapot, amiért az szerinte megalapozatlanul vádolta a kabinetet: „Amit magyarok kiálltak ebben a hét hónapban, azt egyetlen más ország polgárai sem állták ki. Ebben az évben történt az, hogy elvettek egyhavi nyugdíjat, elvettek egyhavi közbért. A nyugdíj-korhatárt 62-ről 65 évre emelték, az áfát egy lépésben 20-ról 25 százalékra emelték, és ezek után mi még a pénzügyi rendszert is megadóztattuk. Ezért a magyar állammal szemben bármifajta kritikát megfogalmazni, hogy nem tett volna meg mindent annak érdekében, hogy a költségvetését stabil helyzetben tartsa, az úgy gondolom, hogy a valóság hiányos ismeretéből fakadhat csak”.
A lakosságot érintő megszorítások kapcsán Orbán Viktor szót ejtett a bankadó kérdéséről is, amely szerinte „smafu” ahhoz képest, amit a családoknak, bérből élőknek és nyugdíjasoknak kell és kellett kiállnia, és azt is hozzátette: az ország jelenlegi kapcsolatrendszere az IMF nélkül is elegendő lesz a továbbiakban a stabilitás fenntartására. Az új, jövő év elején startoló Széchenyi-tervről a kormányfő azt mondta: a 2001-ben indított elsővel szemben nem a gazdaság lendületét, hanem újjáépítését szolgálja.
A program fókuszában egyetlen kiemelt cél, a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll majd, a tíz évre kitűzött egymillió munkahely a tervet ismertető Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közlése szerint hét kitörési pontként említett területen: az egészségiparban, a tudományban, innovációban, a közlekedésben, zöldenergia-szektorban, továbbá otthonteremtéssel és vállalkozásfejlesztéssel kívánja megteremteni.
MSZP: a Fidesz az EU-s pénzeket címkézi át
A Fidesz ezúttal a távoli jövőre vonatkozó, és nem a mostani gazdasági terveivel állt elő – fogalmazott az Új Széchenyi Terv meghirdetése után tartott tájékoztatóján a szocialista Tukacs István. „Úgy gondolom, hogy az EU-s pénzek átcímkézése nevű napirend most arra szolgál, hogy fenntartson egy állapotot az önkormányzati választásokig” – mondta.
A politikus szerint a vitairat kibocsátása után a vállalkozói csoportokban azt a reményt keltik, hogy az önkormányzati választások után nekik jobb lesz. Tukacs István hozzátette: mindössze két konkrét szám, a 150 és a 40 milliárd forint hangzott el, mint amely a vállalkozások élénkítésére lehet fordítani. Ez kevesebb, mint az első Széchényi Tervnél volt.
A Jobbik biztatónak tartja az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott célokat. Hegedűs Tamás frakcióvezető-helyettes azt mondta: a kormány által megjelölt hét fő célt ki kellene egészíteni az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeriparral. Az LMP viszont visszalépésnek tartja a programot, és a koncepcióját elhibázottnak. Tordai Bence választmányi szóvivő hiányolta a környezetvédelmi célokat. Az ellenzéki párt csak olyan javaslatot támogat, amely a foglalkoztatottság növelését és fenntarthatóságát célozza.
A gazdasági elemzők a konkrétumokat hiányolják
Hozzájárulhat a gazdaság növekedéshez az Új Széchenyi Terv, de a kevés konkrétum miatt egyelőre nem tudjuk, mennyivel – mondja az új programról Weinhardt Attila. A portfolio.hu elemzője szerint arra kérdésre továbbra sem kaptunk választ, hogyan lesz egymillió új munkahely. A fejlesztések támogatása azonban jó irány, mert mindenféleképpen segítheti a munkahelyek bővülését, ha a termelő beruházások irányában használunk fel minél több pályázati forrást, de azt szerinte érdemes hangsúlyozni, hogy az uniós pénzek döntő részére már nincs hatással ez az új terv.
Ugyanis 2013-ig a rendelkezésre álló uniós források negyedével gazdálkodhat a kormány. Balázs Zoltán, a Közjó és Kapitalizmus Intézet közgazdásza szerint is ésszerű, hogy a fejlesztésekre koncentrál a kabinet. Szerinte azonban lehetetlen megbecsülni, mennyire gyorsítja a gazdasági növekedést a felvázolt terv, és hogy megtérül-e a programban említett iparágak támogatása. „Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy egy politikus vagy bárki képes lenne megmondani, melyik az az iparág, amelybe érdemes beruházni, amelyet a piac, vagyis a vásárlók, a fogyasztók vissza fognak igazolni, mint helyes döntést” – fogalmazott.
A szakértők hangsúlyozták: azért sem lehet végleges véleményt mondani a programról, és annak gazdasági hatásairól, mert az csak jövőre indul, addig pedig még számos ponton módosulhat.
A munkaadói szervezetek kedvezően fogadták a vitaanyagot. Szerintük az jól meghatározza a magyar gazdaság előtt álló célokat és a legfontosabb fejlesztési területeket.
A Fidesz mindenkor a Széchenyi Terv sikerére hivatkozott
Politikai elemzők szerint az Új Széchenyi Tervvel a kormány azt akarja megmutatni, hogy hosszú távra tervez. Egy jól felépített márkanévhez nyúlt vissza a kormány a Széchenyi Tervvel – mondta a Nézőpont Intézet vezető elemzője, Szánthó Miklós. A tervet az előző Orbán kormány idején sok kritika érte, a Népszabadság szerint például többen azt mondták, hogy nem szolgál másra, minthogy a fideszes önkormányzatok és Fidesz közeli vállalkozások ingyen pénzhez jussanak. Szánthó Miklós erre azt mondta, vita most is biztosan lesz a terv miatt, ugyanakkor a jobboldali politikai erőket ezek a kritikák „nem hatották meg”, és az elmúlt nyolc évben is a Széchenyi Terv sikerére hivatkoztak. A tízéves időtáv pedig azt mutatja, a kormány nem rövid távú kiigazító cselekvési tervekben gondolkozik, hanem hosszú távú akcióprogramot tesz le az asztalra – közölte Szánthó Miklós. Kérdésünkre, hogy ilyen hosszú tervről a többi párttal nem kellene-e egyeztetni, a szakértő ezt mondta: a választásokon elért kétharmados többsége révén a kormányon nincs sem politikai, sem jogi nyomás. Ettől függetlenül kommunikációs szempontból a konzultáció az Új Széchenyi Terv vitairatáról remek felületet fog kínálni a kormánynak, hogy azt mondja: bevonja az egyeztetési folyamatokba a különböző gazdasági és közéleti szereplőket.
Szánthó Miklós szerint ráadásul azzal, hogy fél évig tart a program vitája, a kormány tematizálni tudja majd a közvéleményt. Azt a benyomást kelti, hogy cselekvő, aktív kormányzat vezeti az országot – hangsúlyozta a szakértő. Kiszelly Zoltán politológus szerint a beszédekkel Magyarország a külföldnek üzent: azt sugallta, hogy az ország hosszú távra tervez, és a növekedés motorjait próbálja beindítani. Arról viszont, hogy 2030- ra meghaladjuk az uniós átlagot, egy vicc jutott eszébe: „Kicsit emlékeztet a szocializmus idejére, amikor volt az a vicc, hogy egy lépéssel megelőzzük a kapitalizmust, és a kapitalizmus a szakadék szélén áll. Ilyen szempontból ez egy ambiciózus cél. Nyilván célokat ki kell tűzni, mert célok nélkül nem működik”.
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet arra, a kormány gazdaságpolitikájának két éven belül érezhető eredményt kell produkálnia. A korábbi tapasztalatok szerint a választók a kormányzati ciklus felénél mérlegelik, hogy van-e pozitív változás az életükben.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-07-30 09:35:05
