Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Idén január 1-jétÅ‘l a fÅ‘állású társas- és egyéni vállalkozóknak a tevékenységre jellemzÅ‘ kereset után kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetni. Több szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a jogszabály nem ad egyértelmű támpontot arra, mekkora összeggel kell a vállalkozóknak számolniuk. Ugyanakkor a törvény lehetÅ‘vé teszi, hogy aki kisebb jövedelemhez jut, mint ami a szakmában jellemzÅ‘, az nem az elvárt összeg, hanem csak a valós jövedelme után köteles adózni és járulékot fizetni. De a fizetés alapja nem lehet kisebb, mint a minimálbér.
Az Alkotmánybíróság hétfÅ‘n azt mondta ki, hogy nem alkotmányellenes a tevékenységre jellemzÅ‘ kereset mint fogalom bevezetése, ugyanakkor a piaci szereplÅ‘k szerint ez nem minden szakmában állapítható meg. A törvény háromféle számítási módot is felkínál a tevékenységre jellemzÅ‘ kereset megállapítására, sok helyen azonban hiába a statisztika, valójában személytÅ‘l és intézménytÅ‘l függ, hogy ki mennyi bevételhez juthat.
A Magyar Ügyvédi Kamara is egyike volt az Alkotmánybírósághoz fordulóknak. Itt most értelmezik a taláros testület döntését, és ez után fordulnak majd esetleg újabb kérdésekkel az alkotmánybírósághoz. Ugyanakkor mindenképpen meg kell alkotni azt a szabályt, ami szerint számolni lehet, nagyon sok szakmában ugyanis nem egyértelműsíthetÅ‘ a szolgáltatások azonossága – hangsúlyozza Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. Miben összehasonlító például adójogi szempontból a közös megegyezéses bontópert végzÅ‘ ügyvéd, egy fogyasztóvédelmi szakjogász, egy munkajogász vagy egy versenyjogász tevékenysége - teszi fel a kérdést a szakember.
A tevékenységre jellemzÅ‘ kereset utáni járulékfizetés egyébként nem is kötelezÅ‘, csak ajánlás, olyan, mint régebben a dupla minimálbér volt, ráadásul az evásoknak még a járulékfizetésnél sem kötelezÅ‘ ezt a szabályt alkalmazni - hívja fel a figyelmet egy félreértésre a Magyar KönyvelÅ‘k Országos Egyesületének alelnöke. Az eva-alanyok megrettentek ettÅ‘l a szabálytól, pedig az Å‘ esetükben az osztaléknál ez a szabály nem alkalmazható, a járulékalap tekintetében pedig nem kötelezÅ‘, az eva ugyanis mindent leadóz - magyarázza Ruszin Zsolt. Az Å‘ esetükben tehát nincs mitÅ‘l tartani, és ha nincs különösebb indokuk rá, nem nyugdíj elÅ‘tt állnak, nincs miért magasabb járulékfizetést vállalni, mint a törvény szerinti kötelezÅ‘ egyszeres minimálbér.
A jogszabályt tavaly még ellenzékként bírálta a Fidesz, most a Nemzetgazdasági Minisztériumtól még nem jött válasz arra, hogy terveznek-e változtatást a törvényben. A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be a jogszabály eltörlésére, de az még nem került napirendre.
VisszamenÅ‘leg kell feljegyzéseket készíteni
Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke rádiónknak nyilatkozva azt mondta, mindenkinek saját magának kell majd kitalálnia, hogy mi után kell fizetnie. Az egyik módszer, hogy az adózó megnézi, mi az országban az adott szakmákban a tevékenységre a jellemzÅ‘ kereset; hogy miként jut hozzá a statisztikákhoz, az persze más kérdés. Másik módszer: az adózás elÅ‘tti eredményének a 80 százalékát kell tekinteni személyes közreműködés ellenértékének. „Nonszensz egyébként azt mondani, hogy ez a személyes közreműködésbÅ‘l ered, úgy általánosságban ez biztos, hogy nem igaz” – mondta a Zara László. A harmadik módszer megállapítani, hogy mi volt az eredmény, és abból venni a szokásos vállalkozói hasznot. De ki mondja meg, hogy mi a szokásos vállalkozói haszon?
Ha például fodrász az egyéni vállalkozó, neki nem igazán lehet sok kiadása az alapanyagra. Eddig bejelentette magát minimálbérre vagy annak kétszeresére, aztán utána lett, ahogy lett. Most pedig van egy lista, hogy mondjuk a fodrászatban 274 ezer 456 forint lesz az elvárt bevétel. De vajon ugyanakkora a bevétel Miskolcon és a budapesti V. kerületben is?
Zara László szerint az Alkotmánybíróság döntésébÅ‘l az világlik ki, hogy mindenkinek saját magának - az eddigi körülményeit figyelembe véve – kell ezt az úgynevezett feljegyzést elkészítenie, tehát nem biztos, hogy ugyanaz a helyzet Budapesten és Miskolcon is. Csak ezt honnan lehet tudni? „Lehet az Alkotmánybíróság elefántcsonttornyában azt mondani, hogy minden adott a jogszabályban, csak a gyakorlatban ezt végrehajtani lehetetlen. Vagy ha lehetséges is, ez ellentmond a kormány adminisztrációt csökkentÅ‘ törekvésének. Mert ezzel nem adminisztrációt csökkentünk, hanem a meglévÅ‘ adminisztrációt a duplájára növeljük, hiszen napi szinten kell feljegyzéseket készíteni a tevékenység értékérÅ‘l.”
Zara László hangsúlyozta, a jogszabály már erre az évre is vonatkozik, aki eddig nem vezetett nyilvántartásokat, nem készített feljegyzéseket, annak sürgÅ‘sen pótolnia kell, ráadásul visszamenÅ‘leg meg kell vizsgálnia, vajon jól fizette-e be eddig a járulékokat.
Az adótanácsadók egyesületének elnöke hozzátette, Å‘t nem kérdezték meg a törvényalkotás során.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissÃtés: 2010-09-09 17:58:36
