A müncheni lap szerint tíz éven belül több ezer kilométer hosszú magas feszültségű vezetékhálózatot építenek az Északi-tenger alatt, és ebbe táplálják majd egyebek között a brit és a német felségvizeken működő szélerőművek, a belga és a dán partoknál üzemelő hullámerőművek és a norvég vízerőművek termelte áramot. A hálózatba bevonják a kontinensen működő naperőműveket is. A megoldás révén kiegyenlíthetők az ingadozások, amelyek például a szélerősség vagy a hullámverés változásai miatt adódnak - írja a lap.
A lap szerint a projektben Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország és Norvégia vesz részt. Januárban szakértői szinten indulnak az egyeztetések. A megbeszélésekbe az energiaszolgáltatók és hálózatüzemeltetők képviselőit is bevonják, majd őszre elkészül a projekt megvalósításának menetrendje. A közös vállalkozás annak a célnak az elérését is szolgálja, hogy 2020-ra növekedjék húsz százalékra az úgynevezett megújuló energiaforrások aránya az Európai Unió energia-felhasználásában.
