Fotó: MR/Neubauer Rudolf - illusztráció
Hallgassa megSzázötvenmillió forint bírságot szabott ki a környezetvédelmi felügyelőség egy földtulajdonosra, aki kétezer védett tarka sáfrányt pusztított el, miközben földterületét rendezte, vagyis egy dombot dózeroltatott el.
„Az egyik termelő tudatlanságból, de jó szándékból a területét el akarta simítani, egy dombot el akart túrni, valamennyi kis füvet kivágott, és százötvenmillió forintos bírságot nyomtak ki rá – mesélte egy falugazdász. - Nem tudta, hogy a gyepben március elején virágzó őskori növényeket találtak egy monitoring vizsgálat alatt jó néhány évvel ezelőtt. Arról ugyanis se a tulajdoni lap széljegyzetében, se a Natura 2000-ben nem jeleztek semmit. Kiment a természetvédelmi hatóság, és ellenőrizte. Náluk jelölve volt, de a tulajdonos nem tudta.”
Az érintett nem kívánt nyilatkozni az esetről, abban bízik, hogy kedvezőbb irányt vehet az ügye. Az elpusztított védett tarka sáfrányok miatt az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség természetkárosítást állapított meg, és százötvenmillió forintos bírságot szabott ki. A Kiskunsági Nemzeti Park a rendőrségen jelezte az esetet.
„A büntetőeljárás még nem fejeződött be, ezért nem kívánok nyilatkozni, hogy tudta, vagy tudnia kellett volna-e – mondta Kardos Mária, a nemzeti park jogásza. - Minket is többször megkeresett a rendőrség ez ügyben. A természetvédelmi bírság egy közigazgatási eljárás, teljesen független a büntetőeljárástól, és nem vizsgálja azt, hogy felróható-e, vagy nem az illetőnek a cselekedet, csak azt, hogy elkövette-e, vagy sem.”
A kiszabható legkisebb bírság
A rendőrség a szándékosságot vizsgálja. A felügyelőség államigazgatási keretek között jár el. Kardos Sándor, az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és vízügyi felügyelőség igazgatója elmondta, a jogszabályok szerint állapították meg a bírság mértékét. A kiszabható legkisebb bírságot állapították meg.
„Az eszmei értéke tízezer forint tövenként, és legalább kétezer tő elpusztult. Ha beszorozzuk, az még nincs százötvenmillió forint, de a darabszám és az eszmei érték csak egy kiindulási adat, a minimális bírság százötvenmillió forint.”
Kardos Sándor elmondta, egy magánszemély jelentette a növények elpusztítását, de ugyanazt az információt a nemzeti parktól is megkapták. „Harminc éve ott van ez a növény, ez egy háborítatlan állomány. Tizenöt-húsz év alatt tud egy ekkora állomány kialakulni. Nyilván nem arról van szó, hogy ledózerolt földet rostálunk át, és darabszámra számolunk. A populáció betelepülési anyagait ismerve, úgynevezett műszaki becslést kell ilyen esetben alkalmazni, és ez alapján becsülték meg a kétezer tőt.”
A bírság még nem jogerős. A másodfokon eljáró hatóság a környezetvédelmi felügyelőség országos hivatala, de Kardos szerint a bírság kiszabásakor ők szigorúan a jogszabályok szerint jártak el.
Nem csak a tulajdonos a felelős?
A környezetkárosítás miatt mindenképpen felelősségre kell vonni a vétkest, de a százötvenmillió forintos bírság sok - ez a véleménye az Országos Környezetvédelmi Tanács tiszteletbeli elnökének, Láng Istvánnak. Az akadémikus szerint ebben az esetben nemcsak a tulajdonos lehet a felelős, de kérdés az is, hogy a helyi természetvédelmi hatóság elkövetett-e mindent a megfelelő tájékoztatás érdekében.
A tiszteletbeli elnök úgy látja: nem elégséges a szabályozás, vagyis nem tájékoztatják minden esetben megfelelően a földtulajdonosokat arról, hogy védett érték van a területükön. Láng István szerint a hasonló esetek elkerülése érdekében földvásárlás, vagy a már saját telek rendezése előtt érdemes az illetékes környezetvédelmi hatóságnál tájékozódni a terület esetleges értékeiről.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
