Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc"Számítunk a magyarországi cigányság minden tagjára, aki nem siránkozni akar, nemcsak vár, nemcsak másoktól remél, nemcsak áldozat akar lenni, hanem maga is kézbe akarja venni a sorsát" – mondta Balog Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a Gandhi Közalapítványnak a roma holokauszt áldozataira emlékező rendezvényén.
A politikus a roma holokauszt hat évvel ezelőtt felavatott pécsi emlékművénél megjelent mintegy száz ember előtt közölte: eljött az idő, hogy mindenki, a cigányság is kezébe vegye a sorsát Magyarországon. Hozzátette: csakis közösen leszünk képesek arra, hogy visszahozzuk a hitet, a reményt egy szeretettel teli, együttműködésen, szolidaritáson és sorsközösségen alapuló világba.
Balog Zoltán hangsúlyozta, a magyarországi cigányság is a magyar nemzet része, ezt kimondja az alkotmány, és ezen az új alkotmány sem fog változtatni, sőt meg fogja erősíteni. Arra biztatta többségében roma hallgatóságát: vállalják kettős identitásukat, s legyenek büszkék rá, hogy ők magyarországi cigányok, és részei a magyarországi cigányságnak. "Erre a kettőre együtt büszkének lenni több, mintha a kettőt egymás ellen kijátsszuk, hogy ki a nagyobb magyar, vagy ki az erősebb cigány. Mondjuk azt: kik azok, akik vállalják magukat mint magyar cigányok, és hol vannak azok a magyarok, akik szívesen fogadják a cigányságot a magyar nemzet kebelében" – fogalmazott a politikus.
A kormány kiáll a Gandhi Gimnázium mellett
Támogatja az ország egyetlen roma gimnáziumának fennmaradását az új kormányzat. A Gandhi Gimnázium, illetve az azt működtető közalapítvány jövője biztosított – szögezte le Balog Zoltán, aki azonban egyelőre részletekkel nem szolgált. A pécsi Gandhi Gimnáziumban a tavalyi igazgatóváltást követően rendkívül feszültté vált a helyzet. Akkor az intézményt működtető közalapítvány léte, és ezzel együtt az oktatás is veszélybe került.
Az intézményben ennek ellenére nyugodtan telt a legutóbbi tanév, jól dolgoztak a pedagógusok is, ez megmutatkozik az év végi eredményeken: lényegesen kevesebb bukás volt és tantárgyanként néhány tizeddel jobb lett az eredményt - mondta Gidáné Orsós Erzsébet igazgató.
„Minél több értelmes cigány fiatal tudjon érettségizni, egyetemre kerülni. Ez a gimnázium továbbra is ezt az ügyet szolgálja. A kormányzat az ügy mellé áll, igyekszünk majd a jó gazda gondosságával eljárni” – mondta Balog Zoltán.
Gidáné úgy véli, hogy több a pécsihez hasonló cigány középiskolára lenne szüksége Magyarországnak. „Reménykedek abban, hogy a mi iskolánk, mint modellintézmény, jelen lehet az új politikai oktatás stratégiai elképzelésekben, és modellintézményként szakmailag tudjuk segíteni azt, hogy elinduljanak más intézmények is” – mondta a pécsi Gandhi Gimnázium igazgatója.
Országszerte a roma holokauszt áldozataira emlékeznek
A roma holokauszt áldozataira emlékező pécsi rendezvényen és a koszorúzáson részt vett Farkas Flórián miniszteri biztos és Berényi László fideszes országgyűlési képviselő is, valamint romaszervezetek tagjai és a roma holokauszt három túlélője. Egyikük, a 72 éves Palkó Józsefné azt mondta: öt és fél éves volt, amikor a nyilasok családjával együtt elhurcolták csámpai otthonából. "Arra emlékszem, hogy Komáromba kellett menetelnünk. Éheztünk, szomjaztunk, és embereket öltek körülöttünk" – mondta az asszony könnybe lábadt szemmel.
A roma holokauszt áldozataira augusztus 2-ig tartanak a megemlékezéseket országszerte. 1944-ben azon a napon egyetlen éjszaka alatt mintegy négyezer romát öltek meg az auschwitzi koncentrációs táborban.
A náci megszállás idején a leghírhedtebb magyarországi gyűjtőhely a komáromi Csillag Erőd volt. Az egyik legnevesebb hazai roma holokauszt kutató, Szita Szabolcs történész szerint becsült adat nincs a Csillag Erődben kivégzett megfagyott, betegség vagy éhség miatt meghalt foglyok számáról, mert az iratok többsége megsemmisült vagy elkallódott. Ahogy azt sem tudni, hol földelték el az áldozatokat, így még mindig lehetnek holttestek jeltelen sírokban.
Az erőd hivatalos rendezvényei közt nincs olyan az idén, ami a holokauszt roma áldozatairól emlékezne meg. Az erőd hasznosítására tavaly pályázatot is kiírtak. A nyertes építész iroda nemzetközi művészeti központot, konferencia- és színháztermet álmodott az erődbe. A tervek szerint egy kisebb holokauszt múzeumot is létrehoznának a helyreállítás során, amely a becslések szerint tizenöt-húsz évig is eltarthat, és összesen nagyjából huszonötmilliárd forintba kerülhet.
Utolsó frissítés: 2010-07-31 08:36:29
