Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa megOrbán Viktor kormányfő a tavaly június 8-án bejelentett 29 pontos első gazdasági akcióterv ismertetésekor beszélt a 98 százalékos különadóról a BKV-nál kiderült végkielégítési botrányok után. A közlekedési társaságnál sok százmillió forintot fizettek ki ilyen címen különböző vezetőknek. Az Országgyűlés július 22-én fogadott el egy törvénycsomagot, amelynek része volt a kétmillió forint feletti végkielégítésekre vonatkozó, 98 százalékos különadó. Az Alkotmánybíróság azonban október 26-án megsemmisítette a törvényt, mert az nem csak a jó erkölcsbe ütköző jövedelmeket érintette.
A Fidesz válasza erre az volt, hogy alkotmánymódosítással elvonta az Alkotmánybíróság döntési jogkörét költségvetési ügyekben, kivéve az alapjogi eseteket. Később engedményeket is tettek a kormánypártok, például a kétmilliós értékhatár 3,5 millióra emelkedett a nem vezető beosztásúaknál.
Ugyanakkor a november 16-án elfogadott új törvény öt évre visszamenőleg írta elő a 98 százalékos különadót. Az Alkotmánybíróság mostani döntése azonban éppen ezt kifogásolta. A testület úgy látta: sérti az emberi méltóságot, hogy lezárt adóévekben, törvény alapján szerzett jövedelmeket adóztat meg a jogszabály. A már befizetett mintegy egymilliárd forintot az adóhatóságnak vissza kell fizetnie. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jó erkölcsbe ütköző végkielégítéseket vissza lehet követelni.
A Fidesz szerint ellentétes a magyar emberek érdekeivel az Alkotmánybíróság döntése - mondta Lázár János frakcióvezető. „Ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy ez nem az alkotmánybírók, az Alkotmánybíróság hibája, hanem a régi rendszeré, amely ezeknek a pénzeknek a kifizetését lehetővé tette.”
Lázár János azt mondta: hétfőn benyújtják új javaslatukat, hogy a 2010-es végkielégítésekre ismét vonatkozzon a 98 százalékos különadó, és most már a képviselőkre is kiterjesztik azt.
Az MSZP üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Korózs Lajos MSZP-s képviselő szerint másodszor is bebizonyosodott, hogy a Fidesz kezdeményezése sértette a jogbiztonságot és az emberi méltóságot. „Nem azokat büntette meg a kormány, akik - az ő szavaikkal élve - a pofátlan végkielégítéseket kapták, hanem olyan embereket, akik az egész életüket a köz szolgálatára tették. Azt gondolom, hogy ez részükről egy elvtelen döntés volt.”
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője is örült az Alkotmánybíróság döntésének, amely szerinte visszamenőleg igazolta pártja álláspontját, hogy csak a visszaélésszerűen kifizetett végkielégítéseket szabad visszakövetelni. „Elfogadhatatlan minden olyan törvényhozási eszköz, amelyik visszamenőlegesen húz vissza olyan jövedelmeket, amiket egyébként törvényesen, a törvény szavában bízva vettek fel emberek, amikért megdolgoztak a magyar állampolgárok.”
A Jobbik örült volna, ha az Alkotmánybíróság ezt a kifogást nem fogalmazza meg, mert így nem valósul meg a társadalmi igazságosság és az érintetteknél maradnak az erkölcstelenül magas végkielégítések. Vollner János frakcióvezető-helyettes szerint új törvényt kell alkotni. „A visszamenőleges hatályt is fontosnak tartjuk, tehát azt, hogy öt évre visszamenőleg az erkölcstelen magas összegű végkielégítéseket a különadó alá kell vonni, és meg kell adóztatni.”
A szakszervezetek üdvözölték az Alkotmánybíróság döntését, mert az azt mutatja, hogy jogállam van Magyarországon. Az érdekvédelmi szövetségek úgy vélik: a 2010-es végkielégítéseket sem lenne szabad különadóval sújtani, ha azok törvény alapján kapták a munkavállalók.
