A gazdaság is beleszédül az árfolyamingadozásba

Fotó: flickr

Hallgassa meg a Krónika összeállítását!

A devizahitelesek problémája az egész hazai bankrendszert megrengetheti, néhány kereskedelmi banknak tÅ‘keemelésre lesz szüksége, mert míg a devizahitelek forintban egyre nagyobb összeget jelentenek, addig a betétek forintban vannak, és nemigen nÅ‘nek, sÅ‘t, devizában egyre kevesebbet érnek - mondja a Raiffeisen vezetÅ‘ elemzÅ‘je. Török Zoltán szerint ugyanakkor ez csak a kisebbik probléma, a nagyobb gond az, hogy makrogazdasági szinten a deviza, fÅ‘leg a svájci frank erÅ‘södése nagyjából havi 10-15 milliárd forintot húz ki a háztartások a zsebébÅ‘l, ennyivel kell többet fizetni a törlesztésre, így évente a bruttó hazai termék 0,4 százaléka egyszerűen elpárolog a gazdaságból.

Nem várható fordulat

Duronelly Péter, a Budapest AlapkezelÅ‘ vezetÅ‘je arra figyelmeztet, hogy a jelzálog-érvényesítési moratórium is nehezíti a bankok helyzetét: azt látni, hogy a fedezett és a fedezetlen hitelekben a törlesztések elmaradása nagyjából egyforma, a bankrendszer ugyanis egyszerűen nem tud mit csinálni az adósokkal a jelenlegi helyzetben. Ráadásul mindkét elemzÅ‘ úgy látja, nem valószínű, hogy a folyamatok megfordulnak a következÅ‘ hetekben, hónapokban, hiszen a svájci frank biztos befektetésnek számít, és az euró helyett most ebbe menekülnek a befektetÅ‘k. Az árfolyam így átmenetileg akár a 230-as szintig, vagy azon túl is mehet, és nem valószínű, hogy a következÅ‘ fél-, egy évben 200 forint alá kerül. Az egyetlen dolog, amit Magyarország tehet, hogy igyekszik kontroll alatt tartani a forint és az euró árfolyamát, így tompítva az erÅ‘södÅ‘ svájci frank hatását - mondják a szakértÅ‘k.

Megsínyli a gazdaság is

A hónapok óta gyengélkedÅ‘ forint a magyar gazdaság egésze számára drámai fejleményeket okoz, annak ellenére, hogy az exportban érdekelt ágazatok látszólag jól járnak a jelenlegi árfolyammal - mondta el a Krónikának a GKI Gazdaságkutató ügyvezetÅ‘ igazgatója. Hegedűs Miklós szerint a mostani helyzet a gazdasági növekedésre, a fizetÅ‘képességre, és a belsÅ‘ kereslet alakulására is súlyos terheket ró. Ugyanannyi energia-behozatal mellett például a magyar gazdaságnak, fogyasztóknak, üzleti szférának ma körülbelül 30-40 százalékkal magasabb árat kell fizetni, mint ezelÅ‘tt fél évvel, ez pedig rontja az üzleti szféra beruházási lehetÅ‘ségeit, jövedelmezÅ‘ségét, és negatívan befolyásolja a lakosság fizetÅ‘képességét is - tette hozzá a GKI szakembere.

Kiszámítható gazdaságpolitika kell

Mellár Tamás, a Századvég kutatási igazgatója úgy véli, a devizában eladósodott lakosság problémáját a már bejelentett eszközkezelÅ‘ társaság felállításával tudja a kormány rövid távon kezelni. Ha pedig a legrosszabb helyzetben lévÅ‘ devizaadósok helyzetét rendezi az állam, utána egységesebb forintpolitikát lehet majd folytatni, ennek azonban összhangban kell lennie azzal a távlati céllal, ami a monetáris unióba való belépést tűzi ki. Egységes politika a célja a kormánynak is, amely szintén nem számít arra, hogy belátható idÅ‘n belül gyengülni fog a svájci frank. A kabinetnek kiszámítható gazdaságpolitikát kell követnie - mondta szerdán Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A kiszámíthatóság azért is fontos - mondja ismét a Századvég kutatási igazgatója - mert, bár a világgazdaság kedvezÅ‘tlen folyamatait nem tudjuk befolyásolni, a világos gazdaságpolitikával mérsékelni lehet a forint elmúlt idÅ‘szakban tapasztalt hektikus kilengéseit.

A háztartások már reagáltak

A gyenge forint a háztartásokra is hatott, a kiskereskedelmi fogyasztás a vártnál nagyobb arányban, 4-5 százalékkal csökkent az elsÅ‘ félévben az egy évvel korábbihoz képest - mondta a Krónikának az Országos Kereskedelmi Szövetség fÅ‘titkára. A válság mélységét jelzi, hogy már élelmiszerbÅ‘l is kevesebbet vásárolnak a háztartások, mint korábban, azt azonban, hogy ebben a törlesztÅ‘részlet pontosan milyen szerepet játszik, nehéz megmondani - tette hozzá Vámos György. A KSH adatai is azt mutatják, hogy az elmúlt két évben minden területen csökkent a fogyasztás, talán csak az egészségügyben maradt szinten. A tartós fogyasztási cikkek mellett jóval  kevesebbet költünk kultúrára, utazásra, és új jelenség, hogy most már a hírközlésre fordított kiadásokban is csökkenést tudunk mérni - mondta SzÅ‘kéné Boros Zsuzsanna a statisztikai hivatal szakértÅ‘je.

Egyre többen vannak azok, akik késve tudják csak fizetni a hitelüket. Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés alapján a megkérdezett magyarok tíz százaléka nagy esélyt lát arra, hogy a következÅ‘ egy évben csak késve tudja majd fizetni a jelzáloghitelét, és további 23 százalék is elképzelhetÅ‘nek tartotta a csúszást. A Népszabadságban közölt felmérés szerint minden negyedik megkérdezett elképzelhetÅ‘nek tartotta, hogy el kell költöznie a jelenlegi otthonából.