A 2008 végi adatok szerint a három évesnél fiatalabb gyerekek mindössze nyolc százalékának jut hely bölcsÅ‘dében, miközben az uniós ajánlás szerint négyszer annyinak, vagyis 30 százalékuknak kellene. Az ország nagyjából 3200 településébÅ‘l több mint 3000 helyen egyáltalán nincs is bölcsÅ‘de, ahol pedig igen, ott általában túlzsúfolva, 130 százalékos kihasználtsággal működnek. KötelezÅ‘en egyébként elvileg csak a tízezer lakosnál nagyobb lélekszámúaknak kell ilyen intézményt fenntartaniuk, de a tapasztalat - és az állampolgári jogok biztosának most zárult vizsgálata - szerint ennek sem mindenütt tesznek eleget.
Ahogy Szabó Máté mondta: ahol nincs bölcsÅ‘de, ott különbözÅ‘ magán- vagy kvázi magánintézményekre bízzák ezt a feladatot. „Ott azonban nem ugyanazok az elÅ‘írások, mint az állami intézményekben. Sok esetben az önkormányzat ezekkel az intézményekkel nem köt szerzÅ‘dést, ennek következtében magas a térítési díj, amit a rászorulók nem tudnak megfizetni. Tehát drága is lehet ez a szolgáltatás, illetve szakmaiságával is lehetnek problémák.”
Mindezzel pedig a gyerekek és a szülÅ‘k jogai is sérülnek, ahogy azzal is, amit az óvodákkal kapcsolatban említ gondként a jelentés: vagyis hogy az intézmények eloszlása területileg egyenetlen: a középsÅ‘ országrészben például nem, de más megyékben csaknem leheteletlen megfelelÅ‘ távolságban óvodát találni a gyereknek.
Az ombudsman még az elÅ‘zÅ‘ kormány alatt, állampolgári panaszra indította vizsgálatát, de a megállapítások ma is érvényesek. Szabó Máté, aki egyszersmind gyermekjogi biztos, utalt arra: hiányoznak azok az elÅ‘írások és eszközök, amelyek a mulasztó önkormányzatokat rábírják a kötelezettség teljesítésére. A jogi szabályozás azt sem határozza meg, hogy figyelemmel kell lenni az ellátásra jogosult gyermekek számára, s annak arányában kell a férÅ‘helyeket biztosítani.
Az ombudsman felkérte a kormányt, hogy tekintse át a gyermekek napközbeni ellátásának jogi szabályozását, a szabályozás egységességét, a szakmai garanciák érvényesülését, az ellátás ellenÅ‘rizhetÅ‘ségét, a szankciórendszert.
Kezdeményezte, hogy a szaktárca dolgozzon ki intézkedési tervet, amellyel "elérhetÅ‘, hogy az önkormányzatok eleget tegyenek a gyermekek napközbeni ellátását elÅ‘író kötelezettségüknek".
A közleményben kitértek arra, hogy a bölcsÅ‘dék 130 százalékos kihasználtsággal működnek, "és ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nélkül megemelte az egy csoportban elhelyezhetÅ‘ kisgyermekek számát".
A Fidesz és a KDNP még ellenzékben egyebek mellett azért is ostorozta a Bajnai-kormányt a gyes idÅ‘szakának két évre csökkentése után, mert az anyák korábbi munkába állása meglátásuk szerint tovább növeli a bölcsÅ‘dei helyek utáni egyébként is nagy keresletet. Az elÅ‘zÅ‘ kabinet több alkalommal megígérte, hogy uniós forrásból 2013-ig legalább ötezerrel bÅ‘víti a férÅ‘helyeket, ám hogy elkezdÅ‘dött-e a bÅ‘vítés, vagy késÅ‘bb lesz-e bármi is, azt nem tudni. A Nemzeti ErÅ‘forrás Minisztériumának illetékes államtitkárságán legkorábban csütörtökre ígértek választ kérdéseinkre.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

Hallgassa meg


