Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Varga Mihály, az Országgyűlés Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottságának elnöke szerint "bebizonyosodott, hogy 2006-ban nem valós adatokat közöltek az államháztartás állapotáról" – ezt a testület ülése közben tartott sajtótájékoztatóján jelentette ki a képviselő.
A bizottság ülését azért hívták össze, hogy megvitassák, valódiak voltak-e a 2006-os államadósságról, a költségvetési hiányról és a kormányzati szektor hitelfelvételeiről közzétett kimutatások. Varga Mihály véleménye szerint Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára "mellébeszélt", valamint a PM és a Központi Statisztikai Hivatal durva hamisítást követett el azzal, hogy ezeket az adatokat nem hozta nyilvánosságra és másképp magyarázta.
Korábban Varga Mihály bevezetőjében elmondta: egy bírósági döntés után a Fidesz feljelentést tett az államadósságra vonatkozó adatok meghamisítása, "ezermilliárd forintos eltérés miatt". Az elnök közölte azt is, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök levelet írt a bizottságnak, amelyben azt írta, hogy külföldi meghívása miatt nem tud jelen lenni, de sem módjában, sem szándékában nem áll megjelenni. Veres János volt pénzügyminiszter pedig már előre lekötött elfoglaltsága miatt nem jelent meg – tette hozzá.
Keller László (MSZP) ügyrendi javaslatában azt kérte, hogy a bizottság ismerhesse meg a feljelentést, amelyet a bizottság megszavazott, de erre nem került sor az ötperces szünetet követően sem. A szocialista képviselő arra is kérte Varga Mihályt, hogy ne magyarázza félre a bírósági döntést, amely nem hamisításról, hanem az adatszolgáltatás közzétételének időzítéséről szól.
MSZP: a kormány adatszolgáltatási eljárása megalapozott volt
Az MSZP szerint Varga Mihály politika megrendelést teljesített, amikor "2006-os államháztartási adatok eltitkolása kapcsán" összehívta a parlament költségvetési bizottságát, kiderült ugyanis, a kormány adatszolgáltatási eljárása megalapozott volt. Kovács Tibor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja még az ülés ideje alatt úgy nyilatkozott: a Fidesz kampányrendezvényt akart tartani, azért hívatta össze a bizottság ülését. Leszögezte: kipukkadt a léggömb, nincs szó adateltitkolásról. Hozzátette: a kormány eljárása megalapozott és megfontolt volt az elmúlt időszakban is.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha nem volt adateltitkolás, akkor mire vonatkozott a balatonőszödi frakcióülésen elhangzott és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöktől származó idézet, Kovács Tibor azt válaszolta: a statisztikai adatok akkor is ismertek voltak. Hozzátette: a miniszterelnök akkor politika szándékú megjegyzést tett, azért hogy a képviselőket kizökkentse az optimista hangulatból. De - mint mondta - adatokat akkor sem említett, ilyenről nem tud beszámolni. Kovács Tibor kifejtette még, hogy a bizottsági ülésen, azaz a "Fidesz kampányrendezvényén", Varga Mihály elnökként nem szakmai, hanem "hazug adatokkal és hazug állításokkal" vezette fel az ülést; olyan bírósági döntésre hivatkozott, amelyről néhány perc alatt kiderült, hogy nem arról szól, amiről beszélt, nem arról szól, hogy bárki bármilyen adatot meghamisított volna.
A bíróság döntése arról szólt – magyarázta Kovács –, hogy egy korábbi európai uniós gyakorlatnak megfelelően a kormány nem hozta az előzetes adatsort nyilvánosságra, de a döntés után ezt megtette a Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank is. Emlékeztetett, hogy a költségvetési bizottság tagjai minden hónapban megkapják a Pénzügyminisztérium havi jelentését.
A jogerős ítélet és az előzmények
Tavaly december eleje óta jogerős bírósági ítélet mondja ki: a magyar gazdasági folyamatokat bemutató adatok közérdekűek és nyilvánosak már akkor, amikor azokat az Európai Unió hivatalos intézményeinek is megküldik. Ez a döntés azt követően született, hogy Langmár Ferenc újságíró három éve pert indított, amiért a KSH a 2006-os választások előtt nem hozta nyilvánosságra a megelőző év költségvetését jellemző adatokat.
Jóllehet az első becsléseket a KSH a szokásos procedúra keretében még április elsejéig elküldte az Eurostatnak, ez az adat akkor még nem volt nyilvános. A perben a KSH azzal érvelt, hogy az adat a hivatalos elküldésig titkosítható, és szerinte nem közérdekű adatokról volt szó, ezt az érvet azonban a bíróság elvetette.
Utóbb kiderült: a 2005-ös év költségvetési hiányának mértéke sokkal nagyobb lett az előre jelzettnél, és végül több lépcsőben a GDP 7,9 százalékát tette ki, amelyet hivatalosan csak 2006 nyarán, a választások után tettek közzé. A mostani bírósági ítélet azt jelenti, hogy innentől kezdve az adatok - még ha becslések is -, a felmerülésüktől kezdve nyilvánosak, nem lehet azokat több hetes csúszással megjelentetni. Mindennek különös jelentőséget az ad, hogy a közvélemény időben, most például még az áprilisi választások első fordulója előtt megismerhesse, hogy a megelőző évről milyen költségvetési látlelet kerül Brüsszelbe, illetve ezt követően, milyen egyeztetési folyamat zajlik, mielőtt a végleges számot kimondják.
