Fotó: Flickr/euthman
Hallgassa meg!Veszélybe kerültünk, mivel egy olyan mozihálózat szerezte meg a magyar vetítőhelyek több mint kilencven százalékát, amelynek Magyarországon igazából műsorosztó kirendeltsége sincsen - mondja a Magyar Producerek Szövetsége vezetője. Ez azt jelenti, hogy még egyeztetni sem tudunk senkivel, hogy a magyar filmek hogyan, és milyen formában kerülhetnek be ezekbe a mozikba - magyarázza Kálomista Gábor.
A szövetség eddig csupán az amerikai toplista első tíz helyezettjét favorizáló Cinema City International tel-avivi marketingosztályával tudott levelezni, amely a műsorosztást közli, de döntéseket nem hozhat, így a magyar producereknek és a magyar filmeseknek nincs hol lobbizni. A magyar filmek esélyegyenlősége így még jobban csökken, az óriási piaci részesedés pedig az egész hazai mozizás jövőjét is befolyásolhatja – figyelmeztet a producer.
Számos európai ország védi a saját filmjeit, bizonyos kvótarendszer alapján megszabja azt, hogy egy moziban hány százalékban kell uniós vagy hazai gyártású filmeket játszani. Nálunk a 2004-es filmtörvény sem foglalkozott igazán azzal, hogy hogyan is kerül a mozikba egy frissen előállított film. Míg az itthon gyártott termékeket, a hazai ipart általában vámmal védjük, addig a magyar filmeknek nem jár ilyen megkülönböztetés, sőt Kálomista Gábor szerint a magyar művek rosszabb eséllyel indulnak egy magyar moziban, mint egy amerikai B kategóriás film.
A vetítőtermek több mint fele egy céghez került
Magyarországon 2009-ben 417 mozitermet tartottak nyilván. Ebből 95 tartozott a Palace, 115 pedig a Cinema City hálózathoz, tehát a két cég a vetítőtermek több mint felét birtokolta. Ugyanakkor az összes mozielőadásnak és a nézőknek mintegy háromnegyedét szervezte, és még ennél is nagyobb arányú bevétele volt. Ebbe a statisztikába beleértendőek a 154 vetítőteremmel működő 26 budapesti mozi adatai is.
Az összes mozilátogatónak jóval több, mint a fele fővárosi előadásra váltott jegyet. 2009-ben a Cinema City a budapesti nézők csaknem egyötödét csalogatta be a mozikba, és az összbevétel csaknem negyedét szerezte meg. A most, a Cinema által részben felvásárolt Palace még a nézők 60 százalékával dicsekedhetett, és ugyanilyen arányú bevétellel.
A főváros harmadik jelentős moziüzemeltetője, a Budapest Film mindössze 10 százalékkal részesedett a befolyt pénzből hasonló arányú nézőtáborral. A 2009-ben bemutatott 25 magyar filmet mintegy 620 ezren nézték meg. Közülük 13 vetítését kezdték plázákban, négyet a Made in Hungary-át, a Poligamy-t,, a Papírkutyát és a Csiribirit egyszerre 14-15 plázában is játszották. További három tudott még több bevásárlóközpont mozijába bekerülni. A maradék csak egy multiplexben jelent meg.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2011-01-26 11:24:33
