A nagy tiszai árvízre emlékeztek Szolnokon

A reggel 10 órakor kezdődött programon felidézték a tíz évvel ezelőtti nehéz napokat, a víz elleni küzdelmet és a város megmenekülését az ártól. A Kossuth téren szabadtéri fotókiállításon tették közszemlére azokat a képeket, amelyek többek között a víz egyre nagyobb térnyerését és a gátakat erősítő homokzsákok számának szaporodását szemléltették. A téren zsákokat lehetett megtölteni homokkal, hogy elsősorban a fiatalok képet kapjanak arról, miként védték a várost az árhullámtól.

A rendezvény az összefogást szimbolizálva egy látványos elemmel ért véget: az önkormányzat által kiosztott, erre a napra készített egyenpólóban mintegy 1200-an egymás kezét fogva élőláncot alkottak a folyó egyik partjáról kiindulva a Tisza-hídon át a másik partig.

Mivel az Összefogás napján az országban nemzeti gyásznapot tartottak, a repülőszerencsétlenségben elhunyt lengyel köztársasági elnökről és kíséretéről is megemlékeztek a résztvevők, s így az előre betervezett zenés-táncos produkciók elmaradtak.

A Tisza 2000-es árhullámának nagyságát jelzi, hogy a folyó április 19-én évszázados rekordot megdöntő, 1041 centiméteres vízállással tetőzött. Kereken hárommilliárd forintnyi érték forgott veszélyben, és a gátak átszakadása esetén Szolnok mellett több kisebb település is víz alá került volna. Az igazán nehéz időszakban több ezren dolgoztak a gátakon: a vízügyesek mellett katonák, katasztrófavédők, tűzoltók, szolnoki polgárok és az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett önkéntesek. A védekezők szerencséjére a természet is segítette a munkájukat, hiszen hosszú napokon át egy csepp eső sem esett a víznyomástól és az átázástól teljesen meglazult védművekre.