A START-1 helyébe lépő új szerződés lenne hivatott jelképezni az ifjabb Bush elnökségének utolsó hónapjaiban rideggé vált orosz-amerikai kapcsolatok új szakaszát. Kilenc évig tárgyalt a Szovjetunió és az Egyesült Államok a START-1 szerződésről, amelyet 1991. július 31-én írtak alá Moszkvában. A hadászati támadófegyverek mintegy harmincszázalékos csökkentését előíró megállapodás – amelynek alapján a két fél hordozóeszközeiből 1600-1600, a robbanófejekből pedig 6000-6000 darabot tarthatott meg – 2009. december 5-én veszti hatályát.
A Szovjetunió 1991. december 25-i megszűnésével a szovjet hadászati támadó fegyverrendszereket négy ország – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna – „örökölte”. A négy volt szovjet köztársaság és az Egyesült Államok 1992. május 23-án Lisszabonban állapodott meg arról, hogy miként lesznek mindnyájan a START-1 részesei. Moszkva és Washington az 1994-es budapesti memorandumokban vállalta, hogy garantálja az atomfegyverekről lemondó Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna biztonságát.
„Kiemelve a kölcsönös törekvést az Oroszország és az Egyesült Államok közötti stratégiai stabilitás fenntartására, kinyilvánítjuk elkötelezettségünket az iránt, hogy a START-megállapodás szellemében folytatjuk az együttműködést annak lejárta után, illetve szilárd szándékunkat az iránt, hogy biztosítsuk a hadászati fegyverekről szóló új megállapodás mielőbbi hatályba lépését” – áll Medvegyev és Obama nyilatkozatában.
Krónika/Fehérvári Petra (Washington), MTI




