Jogtudósok bírálják az új alkotmány tervezetét

Fotó: MTI/Beliczay László

Hallgassa meg!

Zlinszky János szerint az új alaptörvény nem csupán szimbolikus jelentÅ‘ségű dokumentum lesz, egészen biztos, hogy az új alaptörvény befolyásolni fogja a hétköznapokat, a változtatásai föltétlenül megmutatják, milyen irányban kíván a politika a jelenlegi helyzethez képest elmozdulni. A volt alkotmánybíró igen jelentÅ‘snek tartja, hogy a jelenleg kötelezÅ‘ként elÅ‘írt alapjogi szintekhez képest a tervezet egy sor helyen tesz engedményeket, vagyis alapjogokat államcéllá csökkent. Zlinszky János szerint az új alaptörvényrÅ‘l szóló javaslat alapján költségvetés függÅ‘vé válik az államhatalom számára eddig elÅ‘írt több kötelezettség.

Lövétei István szerint is jelentÅ‘sen befolyásolni fogja a mindennapi életet az új alaptörvény, mert - ha sok mindenben meg is Å‘rzÅ‘dtek alkotmányos szabályok és intézmények -, lényeges kérdésekben történt változás. Ki kell, hogy épüljön egy további teljes jogrend, aminek az alkotmány a forrása - tette hozzá Lövétei István.

„Furcsa" felvezetÅ‘ rész

Az új alkotmány tervezetének elején szereplÅ‘ Nemzeti hitvallásról Zlinszky János azt mondta, a felvezetÅ‘ rész nem jogszabály, sok érzelmi elemet tartalmaz és sok engedményt tesz olyan elképzeléseknek, amelyek talán több történelmi múltat kívántak az alaptörvénybe, mint, amennyi eddig abban megmutatkozott. Éppen azért mert ilyen ideológiai, és bizonyos szempontból bizonytalan elemeket tartalmaz az alaptörvényt indító rész, a volt alkotmánybíró rendkívül fontosnak tartja, hogy a benne szereplÅ‘ fogalmak tartalmát pontosítsák és egyértelműen használják. Zlinszky János ezek közé sorolta például az etnikai nemzet és a politikai nemzet, az ország és a magyarság fogalmait, amelyek kihatással lesznek majd arra, kik kapnak állampolgárságot, illetve hogy az ország miként viszonyul a más államokban élÅ‘ magyar népcsoportokhoz.

Lövétei István szerint a modern európai és amerikai alkotmányok között az új magyar alkotmányt felvezetÅ‘ szöveghez hasonló részre - amely a múltat taglalja -, nem találni példát. A külföldi szakértÅ‘k részére így a Nemzeti hitvallás biztosan furcsaságnak tűnk majd - véli az alkotmányjogász. A jogtudós hozzátette, a Nemzeti hitvallás nem is nevezhetÅ‘ preambulumnak, mert az így elnevezett szövegek az alkotmány születésének körülményeirÅ‘l, annak legfontosabb vezérelveirÅ‘l szólnak.

Zlinszky János szerint az új alkotmány felvezetÅ‘ része problémákat okozhat majd az Alkotmánybíróság számára, mert az inkább költÅ‘i, mint jogi szöveg, ezért nem lehet jogi értelmezÅ‘ eszközökkel pontosítani. Lövétei István szerint azonban nagyon sok függ az Alkotmánybíróság aktuális szerepfelfogásától, amely a jövÅ‘ben még változhat.

Hiányzó mechanizmusok?

A forint alkotmányba foglalásának ötletérÅ‘l Zlinszky János úgy véli, annak kevés értelme van. Az alkotmányjogász szerint az alaptörvénynek nem a nemzeti valuta nevét kellene meghatározni, hanem az értékállóságával és az ezzel kapcsolatos kormányfeladattal kellene foglalkoznia. Lövétei István azt mondta, a más európai alkotmányok korábbi változataiban voltak utalások a nemzeti valutára, de az Európai Unió kiszélesítése, illetve a közös monetáris rendszer megteremtése óta ezek nagyjából kikerültek az alaptörvényekbÅ‘l.

Az államadósság felsÅ‘ határának alkotmányba foglalásáról Zlinszky János azt mondta, minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belÅ‘le. Ha egy kormány nem érzi magára nézve kötelezÅ‘nek, ezer módja van rá, hogy megkerülje az alaptörvény szabályozását - amire a múltban bÅ‘ven volt példa. Lövétei István szerint az új alaptörvény tervezetében is probléma, hogy nem tudni, milyen jogi mechanizmusok léphetnek életbe az alkotmány megsértése esetén.

Alkotmánybíróság, államfÅ‘, kétkamarás parlament

Fricz Tamás politológus múlt héten a 180 percben arról beszélt, a korábbi országgyűlési ciklus tapasztalatai alapján fontos lenne, hogy kivételes helyzetekben a köztársasági elnök feloszlathassa a parlamentet, megakadályozva ezzel, hogy egy kormány romlásba vigye az országot. Fricz Tamás szerint a kétkamarás parlament bevezetése is fontos lépés lenne, miután Magyarországon nagyon erÅ‘sek a pártkonfliktusok, amit egy leendÅ‘ felsÅ‘ház tompíthatna, a konszenzus felé vihetné a nagyon széttagolt magyar politikai életet.

Zlinszky János és Lövétei István szerint a kétkamarás parlament nem oldaná meg a felvetett problémákat, mert a felsÅ‘házat várhatóan ugyanúgy jellemezné az alsóházban meglévÅ‘ pártszakadás. Teljes illúzió, hogy ha közéleti, vagy szakmai szervezeteket vonnak be a törvényhozásba, akkor a pártszakadás eltűnne a parlamentbÅ‘l, illetve nem lenne jelen annak felsÅ‘házában – vélte az ÜtközÅ‘ mindkét vendége.

Arról az elképzelésrÅ‘l, hogy a köztársasági elnök feloszlathatná a parlamentet, ha március végéig nincs az országnak elfogadott költségvetése, Zlinszky János azt mondta, az elmúlt húsz évben nem a büdzsé hiánya volt probléma, hanem annak figyelmen kívül hagyása.

Lövétei István azt mondta, nonszensznek tűnik, hogy a szükséges többséget adó pártok megválasztanak a „kebelükbÅ‘l” egy államfÅ‘t, majd az feloszlatja a parlamentet. Fricz Tamás javaslata felveti az államfÅ‘ alkotmányjogi, illetve politikai státuszának kérdését, vagyis hogy a köztársasági elnököt kinek kellene megválasztani - véli Lövétei István.

Az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollhoz való jogának esetleges szűkítése kapcsán Zlinszky János azt mondta, mindenkinek érdeke, hogy a jogrend alkotmányos legyen, ehhez pedig szükséges a jogszabályok vizsgálatának lehetÅ‘sége a hatályba lépésük után is. Lövétei István szerint az igazi probléma az, hogy egy jogszabály szövege mindig absztrakt, ezért annak megítéléséhez mindig szükségesek a gyakorlati tapasztalatok. Az elÅ‘zetes normakontroll, amire az új alkotmány szerint meglenne a lehetÅ‘ség, ezt a problémát nem oldja meg – véli az alkotmányjogász. Lövétei István szerint, ha elveszik az utólagos normakontroll lehetÅ‘ségét, azzal felfüggesztik az alkotmánybíráskodás értelmét.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu