Alkotmányozás: tucatnyi kérdést kapnak a választók

Fotó: MTI/Soós Lajos

Az alkotmányozáshoz kapcsolódó kérdÅ‘íven arról kérdezik az emberek véleményét: az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védele alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség; járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után; engedjék-e a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem; az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövÅ‘ nemzedékek után.

A testület arra is választ vár, hogy az új alkotmány fejezze-e ki a határon túl élÅ‘ magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét; védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét; védje-e fokozottan a nemzeti vagyont; csak átlátható gazdasági hátterű társaságok számára legyen-e nyitva az állami forrásokhoz való hozzájutás, a közbeszerzéseken való részvétel; a bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására; továbbá szankcionálják-e a parlamenti bizottságok elÅ‘tt való meg nem jelenést.

A tizenkét kérdésre különféle válaszlehetÅ‘ségeket ajánlanak majd fel, a kérdÅ‘ív végén pedig a véleményüket is kifejthetik a választópolgárok, akik a kérdÅ‘íveket díjmentesen küldhetik vissza. Az íveket a napokban kezdik nyomtatni, és várhatóan tíz napon, két héten belül minden választópolgár megkapja. Ezt követÅ‘en két hét áll rendelkezésükre, hogy azt visszaküldjék. A feldolgozást a kormány apparátusa végzi majd. Szájer József azt ígérte, hogy a válaszok értékelését minden országgyűlési képviselÅ‘ megkapja majd.

Szili Katalin a Miniszterelnökségen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, az alkotmányozás nem a napi politika ügye. A politikus elsÅ‘sorban arról a hat kérdésrÅ‘l beszélt, amely az értékekrÅ‘l szól, ugyanis - mint mondta - "mi, magunk, egy értékközösség is vagyunk". A volt házelnök az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a jövÅ‘ nemzedékek létfeltételeinek védelmét. Elmondta azt is, hogy a nemzeti vagyon ügyében alapvetÅ‘en a termÅ‘föld és az élÅ‘vizek védelmét emelik ki.

Szájer József a további kérdéseket részletezve kifejtette: kíváncsiak arra, az emberek szerint kell-e az alkotmánynak korlátot állítania a mindenkori kormányokkal szemben annak érdekében, hogy az adósságállomány ne haladhasson meg egy bizonyos szintet.

A fideszes EP-képviselÅ‘ hosszan beszélt arról a kérdésrÅ‘l, hogy a kiskorú gyermekek után a szülÅ‘k rendelkezhessenek-e szavazati joggal. Mint mondta, vitát szeretnének indítani a témában, és néhány javaslatot is tesznek: járjon-e, és ha igen, minden gyermek után, vagy egy család csak egy plusz szavazatot kapjon a gyermekek számától függetlenül. Az extra szavazati jogról a nemzeti konzultációs testületben is vita alakult ki - tette hozzá. Szájer József hangsúlyozta, az állampolgárok közül a 18 év alattiak alkotják a legnagyobb olyan csoportot, amely ki van zárva a politikai képviseletbÅ‘l, ezért ha "pozitív döntés" születne, az "mindenképpen komoly következményekkel járna", a politikusoknak jobban oda kellene figyelniük erre a társadalmi rétegre. Személyes meggyÅ‘zÅ‘dése szerint nagyon fontos lenne - akár elsÅ‘ként, "úttörÅ‘ként" a világon -, ha egy ilyen intézmény bekerülne az alkotmányos rendszerbe. Ezzel Magyarország irányt mutathatna a legutolsó nagy szavazatijog-kiterjesztés tekintetében - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a magyar jogrendszerben létezik megoldás arra, hogy ha kell, eldöntsék: kié lenne a szavazati jog akkor, ha például elválnak a szülÅ‘k.

Szájer József kérdésre hozzáfűzte, a határon túli magyarokkal kapcsolatos szavazati jog egy késÅ‘bbi, a választójogi törvénnyel összefüggÅ‘ kérdés, és arról már folyik egy vita. Szólt arról is, hogy a Fidesz-KDNP alkotmányszövegezÅ‘ bizottsága, amelyet Å‘ vezet, az alapvetÅ‘ jogokat illetÅ‘en az alapjogi charta listáját - amelyben a nÅ‘k jogai kiemelten szerepelnek - szeretné beemelni az új alkotmányba.

A kérdÅ‘ívek költségét firtató újságírói felvetésre a fideszes politikus azt mondta: töredékébe kerül annak, mint amit egy országos népszavazás elrendelése jelentene.

Szájer Józsefet Orbán Viktor miniszterelnök kérte fel az új alkotmány elÅ‘készítésével kapcsolatos nemzeti konzultáció vezetésére. A testület tagja Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelÅ‘bizottságának elnöke, Csák János, Magyarország londoni nagykövete, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szili Katalin. A fideszes EP-képviselÅ‘ korábban azt mondta, szeretné, ha a testület munkájában "kültagként" részt venne Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetÅ‘je is. Szili Katalin felkérését néhány nappal ezelÅ‘tt azzal magyarázta Szájer József, hogy a volt házelnök egy olyan környezeti, környezetvédelmi és szociális szempontot jelenít meg a testületben, amely "minden magyar állampolgár számára fontos". Szili Katalin "szövetségesünk" abban, hogy új alaptörvényre van szükség - fűzte hozzá akkor Szájer József.

Mesterházy: az MSZP nem lesz dísz Orbán "alkotmányozó bocskaiján"

Mesterházy Attila nem lát változást a Fidesz szándékaiban, ezért úgy ítéli meg, hogy a szocialistáknak sem kell változtatniuk álláspontjukon és visszatérniük az alkotmányozás parlamenti folyamatába. Az MSZP elnöke a honlapján vasárnap megjelent írásában úgy fogalmaz: az MSZP nem lesz dísz "Orbán Viktor alkotmányozó bocskaiján".

A pártelnök Új MSZP - Új politika címmel indított sorozatot a weboldalán. Mesterházy Attila hetente megjelenÅ‘ írásaiban aktuális eseményekhez és hírekhez fűz kommentárt, a párttagság mellett szólni kíván mindazokhoz, akik úgy gondolják: az irány, amit az Orbán-kormány vett, rossz, tévútra visz - olvasható az oldal szerkesztÅ‘inek közleményében.

ElsÅ‘ írásában Mesterházy Attila az alkotmányozás mellett kitér arra, hogy mivel a kormány "még számolja a megszorításokat", az ellenzéknek alig néhány napja lesz arra, hogy elmondja véleményét a következÅ‘ éveket meghatározó gazdaságpolitikai tervekrÅ‘l. Szóvá teszi a munkanélküliség növekedését, és azt is, hogy a januári államháztartási adatok rosszabbak a vártnál.

Az MSZP vasárnap frakcióülésen vitatja meg a párt  alkotmánykoncepcióját, és várhatóan dönt arról, hogy azt benyújtják-e az Országgyűlésnek. Mesterházy Attila a bejegyzésében azt írta: az MSZP a tervezetet a legszélesebb közvélemény elé tárja megvitatásra.