Fotó: MR/Neubauer RudolfÖt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek fideszes képviselők pénteken. Kezdeményezik egyebek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de szervezetileg önállóak maradnak - derül ki az előterjesztésekből. A parlamenti döntéshozataltól függően, akár augusztusban is elindulhat az új rendszer.
Öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek fideszes képviselők pénteken. Az előterjesztő fideszes Rogán Antal és Cser-Palkovics András megszüntetné a Magyar Rádió Közalapítványt, a Hungária Televízió Közalapítványt és a Magyar Távirati Iroda Tulajdonosi Tanácsadó Testületét, azok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat az Országgyűlés által létrehozott Közszolgálati Közalapítvány venné át. A közszolgálati rádió és televíziók, valamint az MTI zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaságai nonprofit részvénytársaságokká alakulnak.
Cser-Palkovics András és Rogán Antal javaslatai létre hoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács. A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által delegált elnökből áll.
A csomagnak része egy alkotmánymódosítási javaslat, egy nagy terjedelmű - a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló - előterjesztés, két - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány felállításáról szóló - határozat, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló indítvány.
A médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosításáról szóló fideszes javaslat hírközlési és médiabiztosi poszt létrehozását szorgalmazza. A kormánypárti indítvány alapján a biztoshoz, aki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság köztisztviselője, bejelentéssel fordulhatna bármely előfizető és felhasználó, továbbá a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha megítélése szerint valamely szolgáltató vagy forgalmazó részéről sérelem érte, vagy ennek közvetlen veszélye fennáll.
A közalapítvány feladata, jogai
A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.
Az indítvány kitér arra, hogy a közalapítvány nem jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá az Zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.
Újraszabályozzák az alkotmány sajtószabadságra vonatkozó részét
Újraszabályozza az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott alkotmánymódosítás. A két kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján olvasható módosítást azzal indokolja, hogy az alkotmány 1990 óta változatlan része mára elavult és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására. Indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat.
A Fidesz "médiaalkotmányban" tisztázná a sajtó alapvető jogait. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló javaslat indoklása szerint az új, a jogrendszerben korábban nem létezett „médiaalkotmány” közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szereplőire, amelyeket összefoglalóan "a közönség jogaiként" határoz meg. Ez alapján "mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről".
A javaslatban szerepel a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A fideszes politikusok emellett kitérnek az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó előírásokra, a gyűlöletkeltés tilalmára és az emberi méltóság védelmére, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályokra, illetve bizonyos reklámkorlátozásokra.
A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv helyett - az 1914-es gyakorlathoz hasonlóan – a sajtószabadságról szóló törvényben kezelné a sajtó-helyreigazítások szabályozását, amelynek új elnevezése válaszadási jog lenne. Ennek értelmében az érintettek az általuk vitatott közleményhez fűzött válaszuk megjelentetését a közzétételtől számított harminc napon belül kérhetik írásban. A médiatartalom szolgáltatói a valótlan tények állítását, híresztelését, vagy való tények hamis színben való feltüntetése miatt kért válasz közzétételét csak akkor tagadhatják meg, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
A becsületet, vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehetne megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélése szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat. A javaslatban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírás védelme, illetve a szerkesztői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben.
Cser-Palkovics András az Országgyűléshez benyújtott átfogó médiacsomagról az MTI-nek azt mondta: egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján - a parlamenti döntéshozataltól függően - akár augusztusban is elindulhat az új rendszer. Mint mondta, a kerettörvény átmenti lenne, annak alapján készülne az új médiatörvény, amely a tervek szerint 2011. januárjától léphetne hatályba.
Az MSZP visszautasítja
Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezetője szerint hatalomkoncentrációt készít elő a Fidesz, ugyanis a most benyújtott törvényjavaslatok "központosított médiahatalomról" szólnak, és emellett teljesen mellőzik a szakmai megfontolásokat. Emlékeztetett arra, Orbán Viktor miniszterelnök februárban a kampányban még arról beszélt, hogy a médiatörvény megalkotását a hozzáértőkre, a szakemberekre, az érintettekre kell bízni, nekik kell eldönteniük, kell-e módosítani a médiatörvényt.
A politikus szerint most mindenféle előzetes egyeztetés nélkül terjesztette be a parlamentnek a két fideszes képviselő a javaslatokat. Mesterházy Attila úgy vélte, a médiát szabályozó törvényjavaslat első olvasatra is sokkal rosszabb annál a médiatörvény-tervezetnél, mint amit az előző ciklusban többpárti konszenzussal megalkottak. Mesterházy megjegyezte: az a tervezet is nagy vitát váltott ki szakmai körökben, ezért is lett volna nélkülözhetetlen az előzetes konzultáció, hiszen a média kontrollálhatja a mindenkori kormányt. "Ezt a fajta stílust és hatalomkoncentrációt határozottan visszautasítjuk" – fogalmazott a szocialitsa politikus.
