Fotó: MR/Neubauer RudolfAugusztustól már életbe is léphet az a médiát szabályozó előterjesztési csomag, amelyet Cser-Palkovics András, és Rogán Antal fideszes képviselők nyújtottak be pénteken az Országgyűlésnek. Az előterjesztők maguk médiaalkotmánynak nevezik a beadványt, amely több ponton változtatna tévék, rádiók és a Magyar Távirati Iroda működésének szabályain.
Hallgassa meg! A sajtó eddigi működését jelentősen befolyásolhatja a Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők által pénteken benyújtott, általuk médiaalkotmány-tervezetnek mondott javaslat. Szervezetileg a legfontosabb változások közé sorolható, hogy a közmédiát egy testület, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma felügyelné, valamint egy közös, ötfős felügyelő bizottság alakulna. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió és az MTI önállósága megmaradna. Mindegyik élén egy vezérigazgató állna, nem lennének alelnökök. Összevonnák a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az ORTT-t, így létrejöhetne a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. Az ezen belül megalakuló Média Tanács felelne a médiaszabályozási ügyekért. A Média Tanács négy tagját és a hatóság elnökét a tervezet szerint az Országgyűlés választja meglepően hosszú időre – kilenc évre - a parlamenti pártok képviselőiből álló jelölőbizottság alapján.
A törvény rendelkezik még a 12 tagú Közszolgálati Tanács felállításáról, amely kidolgozza, és évről évre felülvizsgálja az összes közszolgálati intézmény számára kötelezően betartandó közszolgálati kódexet. A kötelező szabályokat tartalmazó kódexet a történelmi egyházak, a kisebbségek és a határon túli magyarok, illetve tudományos szervezetek képviselői dolgozzák majd ki. A módosítás többlet jogokat és védelmet adna az oknyomozó újságíróknak, akik akár másnak is kiadhatják magukat, és rejtett kamerás felvételek készítésére is lehetőséget ad.
A Fidesz a szabályozásból kivette a véleménynyilvánítás szabadságát, helyette csak a szólásszabadságról lenne szó. Ha megszavazzák a törvényt, akkor nemcsak abban az esetben lehet helyreigazítást kérni, ha valótlan tényt írnak valakiről, vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel, hanem akkor is, amennyiben az érintett úgy érzi, megsértették a becsületét, vagy belegázoltak emberi méltóságába. Ezekben az esetekben is ugyanakkora terjedelemben, ugyanolyan feltételek közt van lehetősége válaszolni az őt sértő tartalmakra. Büntetésre számíthat az a rádió, tévé, újság vagy internetes portál, amelyik nem számol be országos jelentőségű eseményekről. Hogy mi tartozhat ebbe a körbe, azt a tervezet nem részletezi.
Az MSZP leköszönő elnöke szerint a Fidesz a benyújtott jogszabályokban kizárólagos hatalma alá vonja a közszolgálati médiumokat és a Távirati Irodát.
Erőteljes központosítás
Hallgassa meg! Intézményi szinten erőteljes központosítás, tartalmilag erőteljes szigorítás – így kommentálta a médiaszabályok tervezett módosításait az MR1-Kossuth Rádiónak Bayer Judit médiajogász. A szakember sokallja, hogy a felügyelőszervek tagjait kilenc évre választanák, a hírközlési és médiabiztos intézménye pedig szerinte félrevezető, mert ez a biztos hatósági személyként médiavállalkozásokat ellenőrizne. Bayer Judit szerint tartalmi szempontból már a jelenlegi szabályok is túl szigorúak. „Előírja a törvénytervezet azt is, hogy a jelentős közéleti eseményekről tájékoztatnia kell a médiaszolgáltatónak. Az, hogy kinek, mi a jelentős, az teljesen szubjektív” – vélekedett.
A médiajogász negatívumnak tartja, hogy a tartalmi szigorítások az amatőr internetes tartalmakra – például az internetes naplókra is – is vonatkoznának. Szerinte az lenne a helyes, ha az internetes médiatartalmat kivennék a szabályozás köréből. A közszolgálati médiumok kuratóriumának összevonása Bayer Judit szerint önmagában helyes, az azonban nem jó, hogy a kuratóriumi tagokat ugyanúgy választanák, mint eddig.
Kidolgozott, gyökeres változást hozó javaslatcsomagról van szó - mondja Sarkady Ildikó. A médiajogász szerint hasznos és jó ötlet, hogy az új szabályozás egységesen kezeli az elektronikus és a nyomtatott sajtót. A csomag sok gondolatot átvett a Gyurcsány-kormány idején kidolgozott javaslatokból – mondja a szakember. „Ugyanúgy megvalósítja a közszolgálati médiumok intézményi összevonását, mint ahogy mi szerettük volna anélkül, hogy sértené a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Duna Televízió, illetőleg a Magyar Távirati Iroda függetlenségét. Ezt meghagyja” – fogalmazott.
Sarkady Ildikó szerint csak eljárásjogi szabályváltozás, hogy az érintett személy nemcsak valótlan tény, hanem becsületsértés esetén is helyreigazítást kérhetne.
Olaszországban felosztották a csatornákat a pártok
Hallgassa meg! A pártok osztották fel egymás között évtizedeken át az olasz közszolgálati rádió és televízió csatornáit. Az egyes volt a kormánypárté, vagyis sokáig a kereszténydemokratáké, a kettes a szocialistáké, a Rai3-as pedig a volt olasz kommunista párté. Ez még ma is érvényes, bár a pártok neve megváltozott. A közszolgálati rádió és televízió elnökét a mindenkori kormánytöbbség nevezi ki. A kuratóriumban minden parlamenti párt arányosan jelöl saját tagot, és 35 tagú parlamenti bizottság is felügyeli a rádiós és televíziós szolgáltatást. Ennek elnöke általában ellenzéki szokott lenni, helyettese kormánypárti politikus. Ezen kívül a magyar ORTT-nek megfelelő független testület felügyeli '97 óta a médiát, ezt jelenleg egy egykori bíró vezeti.
A sajtótörvényről éppen most szavaz a római parlament, az olasz sajtó pedig június 19-én országos sztrájkra készül, miután korlátozni akarják a lapkiadóknak és az újságíróknak azt a jogát, hogy ügyészi vizsgálati anyagokat közöljenek.
Ha úgy érzi egy politikus vagy egy közember, hogy jogait, személyét sértő cikk jelent meg róla, reagálhat, és ezt az érintett újságnak közölnie kell. Ez íratlan szabály, máskülönben az ellenzéki lapban jelenik meg a cikk.
Sarkozy politikai megfontolásból visszakozni készül
Hallgassa meg! Nicolas Sarkozy francia elnök alaposan átalakította a közmédiumok finanszírozási és irányítási rendszerét, és mivel e szándékáról választási kampányában nem szólt, szinte bombaként robbant a bejelentése 2008 januárjában. Egy sajtóértekezleten közölte: a köztelevízióban nincs helye a reklámnak. A kieső bevételt az állam pótolja majd. De ha már teljes egészében közpénzből működik a köztelevízió, akkor annak elnökét is az állam, vagyis a mindenkori kormány, jelenleg tehát maga Nicolas Sarkozy nevezi ki.
Az akkori kulturális miniszter, akinek később a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé kellett vinnie, ott, a sajtóértekezleten tudta meg, mihez is kell a nevét adnia. Korábban a médiát felügyelő audiovizuális főtanács választott elnököt a közmédiumok élére. Ez a testület sem volt teljesen független a mindenkori politikai hatalomtól, de nem politikusokból vagy pártdelegáltakból állt, hanem közismert és tekintélyes médiaszemélyiségekből. Időközben azonban változott a politikai klíma Franciaországban. Nicolas Sarkozy népszerűsége folyamatosan csökken, és sok területen visszavonulásra kényszerül, így félúton leállt a reklámok száműzetése is.
Jelenleg csak az esti fő műsoridőre vonatkozik a tilalom, napközben még van reklám a köztévén. De az igazi teszt még hátra van. Hamarosan lejár az öt évre választott tévéelnök megbízatása. Patrique de Carolis több évtizedes műsorkészítői és szerkesztői tapasztalattal rendelkezik, élvezi munkatársai bizalmát, az államfőét viszont nem. Most mégis az a pletyka járja Párizsban: elképzelhető, hogy a helyén marad. Sarkozy korábban is tett már látványos gesztusokat az ellenzéknek, például a szocialista Bernard Kouchner külügyminiszteri, vagy a baloldalhoz közel álló Frederique Mitterrand kulturális miniszteri kinevezésével. Ha az államfő úgy ítéli meg, hogy a pillanatnyi helyzetben ismét egy ilyen gesztus javíthat népszerűségén, a jelenlegi tévéelnököt nevezi ki újra. De ezzel gyakorlatilag le is állítja azt az offenzívát, amellyel politikai kontroll alá akarta vonni a köztelevíziót.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
