Az Amnesty International szerint komoly aggodalomra adnak okot az elmúlt időszakban megsokasodott romaellenes támadások Magyarországon, de nem csak ott, hanem például Csehországban, és a régió több más államában.
A kérdésre, hogy felajánlottak-e bármilyen konkrét segítséget az ügyben, azt válaszolták: az AI annyit tehet, hogy figyelemmel kíséri, milyen lépéseket tesznek, és ajánlásokat fogalmaz meg az közhivatalok, kormányok felé a hatékony felderítési rendszerekre. Ezzel együtt arra szólították fel a magyar közhivatalnokokat, politikusokat, hogy tegyenek határozott lépéseket, és tartsák féken azokat a kijelentéseket, amelyek csak elmérgesítik a helyzetet, és amelyekkel a saját fellépésük hatékonyságát rombolják.
A cigányságot ért támadások kapcsán felmerül a kérdés: vajon milyen európai garanciák vannak a kisebbség védelmére? Az egyelőre alakuló európai roma politika nem annyira a diszkrimináció elleni fellépést jelenti, mint a romák önálló képviseletének megjelenítését. Szakértők szerint egyébként az uniónak nem feladata a támadásokkal gyakorlatban is foglalkozni.
Rövid Márton, az MTA kisebbségkutató intézetének munkatársa rádiónknak elmondta: 2008. szeptember 16-án tartottak Brüsszelben egy magas szintű tanácskozást, amelyen részt vettek európai biztosok, civil szervezetek és sok egyéb szereplő is, aki érintett a témában. Kérdés, hogy az Európai Uniónak kell-e megfogalmaznia kifejezetten a romákat célzó direktívát, vagy létrehoznia valamilyen különleges szervezetet. „Ezzel kapcsolatban kicsit szkeptikus vagyok, és ezt írtam le a tanulmányban, hogy itt egy nagyon sokszínű közösségről van szó: nagyon eltérőek az emberek kulturális szokása, és a társadalmi integrációval szemben felmerülnek problémák.
Mindazonáltal figyelmeztet: egyfelől adott egy konkrét bűnügyi kérdés, másfelől Magyarországon félmillió roma állampolgár él, (Európában 9-11 millió), az ő társadalmi, politikai részvételükről van szó, ha a kisebbségi jogokról beszélünk, és ők maguk kell, hogy aktív alakító tényezők legyenek.
„Az Európai Uniónak korlátozott szerepe lehet. Természetesen nyomást gyakorolhat, de fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy veszélyeket is rejthet az, ha túl nagy elvárásaink vannak az Európai Unióval szemben, mert megfigyelhetjük az utóbbi években, hogy a nemzeti kormányok esetleg élhetnek azzal a csábítással, hogy európai szintre tolják a felelősséget és nem saját maguk azok, akik szembenéznek akár a komoly szociális kérdésekkel is.”
Kállai Ernő: sorskérdésekben félre kell tenni a politikai ellentéteket
Tegnap megszólalt Sólyom László köztársasági elnök a romagyilkosságok ügyében. Az államfő azt mondta, hogy világosan kell látni, hogy nem cigány-ügyről van szó, ez az ország stabilitásának az ügye. A köztársasági elnök tegnap meghallgatta a nyomozás állásáról Bajnai Gordon miniszterelnököt, és találkozott a kisebbségi ombudsmannal is, aki maga kezdeményezte a megbeszélést.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa rádiónknak elmondta: nemcsak a saját véleményét osztotta meg Sólyom Lászlóval, hanem összegezte mindazt, amit az elmúlt héten különböző kisebbségi szervezetek, roma értelmiségiek körében gyűjtött össze. Kérdésünkre, hogy a találkozón felvetette-e, hogy a köztársasági elnök miért nem szólalt meg korábban az ügyben – amit egyébként több roma szervezet is kifogásolt –, Kállai Ernő azt mondta: nem az ő feladata, hogy ebben a kérdésben felelősségre vonja a köztársasági elnököt.
Sólyom László tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem cigányügyről, hanem az ország stabilitásának a kérdéséről van szó. Kállai Ernő szerint ez fontos kezdő lépés a feszültségek oldása érdekében, miközben tovább kell erősíteni a társadalom egységére irányuló gesztusokat: „Olyan lépéseket kell tenni, amelyek az emberek számára nyilvánvalóvá teszik, hogy az ország egységét jelképező köztársasági elnök minden olyan embercsoport mellett ott áll és szolidaritást vállal, akik valamilyen súlyos, nehéz helyzetbe kerülnek”.
Kállai Ernő hozzátette: nincsenek illúziói, de úgy gondolja, az országnak vannak olyan sorskérdései, amelyekben félre kell tenni a személyes és a politikai ellentéteket. „Most már egy hosszabb támadássorozatról beszélhetünk, keveset tudunk a céljairól, de azt gondolom, hogy ez most már erősen aláássa a jogállamnak a biztonságát. Azt fogja elhitetni az emberekkel, hogy ha nem lesz eredmény, akkor a jogállam nem képes megvédeni az állampolgárait” – fogalmazott a kisebbségi ombudsman.
Náray Balázs Utolsó frissítés: 2009-08-11 12:45:05
