Két és fél óra alatt több mint tíz szakmai szervezet mondott véleményt - legnagyobbrészt kritikát - a Fidesz médiaátalakítási terveiről. Kicsit megkésve, a bírálók egy része ugyanis éppen azt nehezményezte, hogy a párt öt javaslatból álló médiacsomagjából négyet érdemben már nem lehet módosítani, ezekről ugyanis jövő héten akár a zárószavazást is megtarthatja a parlament. Pedig kifogás ezekkel, a közszolgálati médiumok intézményi és felügyeleti rendszerét érintő átalakításokkal szemben is akadt bőven. Halák László, a MUOSZ etikai bizottságának elnöke például a közmédiára váró politikai befolyás miatt aggódott, amihez egy 1995-ös alkotmánybírósági határozatot idézett.
„Az alkotmány megköveteli a rádió és a televízió szabadságát az államtól és egyes társadalmi csoportoktól. Nem lehet tehát olyan jogosítványuk, amivel a műsorkínálatot egyoldalúvá tehetik vagy tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhatnak.”
A közmédia függetlensége ugyanezen határozat szerint azt is megkívánja, hogy se a kormány, se a parlament ne juthasson befolyáshoz a műsorok tartalmát meghatározó szervezetben. Márpedig az, hogy az új médiafelügyelet vezetőjét a tervezet szerint kilenc évre a kormányfő nevezi ki és törvény rögzíti a felügyelő testületben is a kormánypárti többséget, nemcsak hazai, de nemzetközi szakmai szervezetek szerint is ezt az alkotmányellenes gyakorlatot valósítaná meg. Az Európai Újságírók Szövetsége szerdán a javaslat visszavonására szólította fel a kormánypártokat, de ugyanezt tette az ülés után Mandur László, a bizottság MSZP-s tagja is.
Az MSZP szeretné, hogy legalább az őszre halasztott médialkotmány véleményezésére több időt kapnának az ellenzéki pártok és a szakmai szervezetek. Az előterjesztő Rogán Antal ígérte szerint ehhez augusztus végéig lehet majd javaslatokat tenni, de az elmúlt hetek bírálatai alapján több ponton már most korrigálják a tervezetet.
Rogán Antal elmondása szerint szűkítik például a törvény majdani hatályát, így az az online tartalmak közül csak a hírszolgáltatókra terjedne ki, a blogokra, közösségi vagy magánoldalakra nem. Finomítanák emellett a korábban szankcióval fenyegető tájékoztatási kötelezettség szabályait is, a válaszadás joga pedig csak a ténybeli valótlanságokra terjedne ki, a becsületsértő kijelentésekre nem.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
