Hallgassa meg!A ’90-es években a Magyar Távirati Irodát perelték be egy sajtótájékoztatón elhangzó valótlan információ miatt, 2000-ben a Magyar Hírlap vesztett pert, amiért egy nyilvános beszélgetésről tudósított, de nem tudta bizonyítani az ott elhangzó állítások valóságtartalmát. Nemrég a Népszavát marasztalták el, amiért beszámolt két politikus becsületsértő vitájáról. A gyakorlatot egy Legfelsőbb Bírósági állásfoglalás is erősítette. Az új Polgári Törvénykönyv viszont most ezt megváltoztatja. Május elsejétől a sajtó nem felel azért, ami hivatalos tájékoztatókon, nyilvános eseményeken hangzott el.
Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza szerint a döntés nagyon jelentős lépést jelent a sajtószabadság és a közügyek megvitatása terén.
Fleck Zoltán, jogszociológus is hasonlóan vélekedik és történelmi példát említ: nem lehet a hírhozót legyilkolni azért, mert elvesztettük a csatát. A szakember azt mondja: egészen abszurd esetek is előfordulhattak eddig. Például ha egy képviselő tett perelhető kijelentést, őt védte a mentelmi joga, így csak a sajtót marasztalhatta el az igazságszolgáltatás. És csak olaj volt a tűzre - véli Fleck Zoltán - hogy a bíróságok általában nem nyilvánosság-pártiak, nem kedvelik a sajtót.
Változik az is, hogy ezentúl - ahogy mondják - közhatalmat gyakorló embereket, például rendőrt, közterület-felügyelőt, parkolóőrt lehet filmezni és fényképezni arcának eltakarása nélkül is.
