Fotó: Pál Márton/WikipediaNem tudják megmondani a Honvédelmi Minisztériumban (HM), meddig tartják még hadrendben a légierő 14 üzemképes MiG-29 Fulcrumját, amelyekről éveken át azt nyilatkozták, idén január elsejétől kikerülnek a szolgálatból.
Időközben kialakult válság
Az orosz gyártmányú gépek kivonásának újabb határidejéről annyit mondtak a tárcánál, hogy egyelőre nincs kitűzve új céldátum. Az internetes blogokban és kommentekben valamint egy ideje a wikipédián is szereplő különböző 2010-es időpontok HM szerint csak találgatások.
A korábbi tervek szerint a MiG-flottát 2010 elejétől teljes mértékben a Svédországból beszerzett Gripenek váltották volna föl. Az átállás indokáról a honvédelmi tárca tavaly augusztus végén azt közölte, a MiG-29-esek elavult technikát képviselnek szemben a jelenkor követelményeinek megfelelő Gripenekkel.
A tavaly nyár végén még biztosnak tűnő változtatás azonban elmaradt, amit a HM azzal indokol, hogy a MiG-29-esek megtartásával a hadsereg, illetve az ország pénzt spórolhat. A tárca közölte, azért döntöttek mégis az orosz gyártmányú gépek további üzemeltetése mellett, mert figyelembe vették „az időközben kialakult világgazdasági válság hatásait, és az ebből fakadó még takarékosabb gazdálkodás követelményét”.
Az orosz államadósság terhére 1994-ben beszerzett MiG-29-esekben jelentős kirepülhető időtartalék van még, vagyis üzemidejük nem járt le. A HM szerint az orosz vadászgépek nagyobb anyagi ráfordítás nélkül hasznosíthatók a kivonásukra korábban megszabott januári határidőn túl is. A MiG-29-esek rendszerben tartásának indokáról a HM közölte még, hogy az orosz vadászgépek további üzemeltetése segíti a Gripeneken zajló kiképzést, de ennek összefüggéseit nem részletezték.
14 Gripen kevés
Óvári Gyula, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem professzora szerint a MiG-29-esek rendszerben tartását indokolhatja, hogy a magyar légtér védelméhez, a NATO-felajánlások teljesítéséhez valamint a pilóták megfelelő képzettségéhez nem elegendő 14 Gripen. A honvédség vadászpilótái államközi szerződés alapján Kanadában kapnak alapkiképzést, de a szakértő szerint a külföldi tanulás után még évekbe telik, míg egy pályája elején lévő repülős eléri a NATO-ban elvárt szintet. A katonai szövetségben az számít gyakorlott pilótának, aki már legalább nyolcszáz órát töltött vadászgépével a levegőben és részt vett közös légigyakorlatokon is, vagyis képes más országok katonáival együttműködve végrehajtani harcászati feladatokat.
Ha csak a 14 Gripen állna rendelkezésre, Magyarországnak külföldről kellene repülőidőt vásárolnia, ami drágább lenne a MiG-29-esek további hasznosításánál – véli Óvári Gyula. „Bűn repülőórát benne hagyni egy gépben.” A szakember, aki a hadtudományi társaság légierő szakosztályának elnöki tisztét is betölti, azonban hozzátette, a katonai vezetés terveibe nem lát bele, így csak feltételezésekről tud beszélni a MiG-29-esek további üzemeltetése kapcsán.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter 2008 nyarán még azt mondta, az orosz gyártmányú vadászgépek valamint a szintén régóta szolgáló L-39-es cseh gyakorló-repülőgépek kivonása évente másfél-kétmilliárd forint megtakarítást hozhat. A tárcavezető másfél évvel ezelőtti nyilatkozata szerint a remélt összeget arra kívánták felhasználni, hogy megfelelő repülési óraszámot biztosítsanak a hazai vadászgépek pilótáinak. A HM több megoldási lehetőséget is számba vett: vizsgálta a Gripen céggel kötött bérleti megállapodásban rögzített repülőidő növelésének lehetőségét, szóba került további Gripenek beszerzése, valamint felvetődött, hogy olcsón üzemeltethető L-159 típusú kiképzőgépeket vegyenek. A cseh típus egyes vélemények szerint kiválóan alkalmas a Gripen-pilóták kiképzésére és gyakorlatban tartására, valamint légtérrendészeti feladatokat is elláthat. Az L-39 alapjain továbbfejlesztett L-159 mellett szólt az is, hogy korabeli hírek szerint a cseh légierőnél feleslegessé vált gépekhez jelképes áron juthatott volna hozzá a honvédség.
A repülőórák biztosításával kapcsolatban Szekeres Imre által említett tervekből, illetve lehetőségekből végül csak az L-39-es gyakorlógépek kivonása vált valóra. Az Albatros néven is ismert típus hazai búcsúrepülése 2009 novemberében volt Kecskeméten.
Drága is meg olcsó is
Óvári Gyula egyetemi tanár szerint a sokat emlegetett repülőórák biztosítására a megoldás ezek után úgy tűnik, a MiG-29-esek üzemben tartása lett. A repülősök körében kedvelt gépek a pilóták gyakorlatban tartására és légtérvédelemre is használhatók. A HM részéről arra a kérdésre, hogy ha a MiG-ek jelentik a legolcsóbb megoldást a Gripen-flotta kiegészítésére, miért tervezték éveken át - még tavaly nyár végén is – az orosz gyártmányú járművek kivonását, csak az „időközben kialakult világgazdasági válságot” hozták fel indokként. A MiG-ek további üzemeltetésével megtakarítható összegről, és arról, hogy pontosan mikor döntöttek a gépek megtartásáról, a tárca nem nyilatkozott.
Azzal Óvári Gyula és a brüsszeli NATO-központ egyik témában jártas magyar munkatársa is egyetért, hogy a MiG-29-esek és Gripenek közös üzemeltetése, a különböző szerviz és kiszolgálási igények miatt, többe kerül, mintha csak egy fajta vadászgépe lenne a honvédségnek. Vegyes állományt fenntartani drága, de ha a többi alternatívát, így a lízingelt Gripenek óraszámának növelését vagy más, olcsón üzemeltethető kiképzőgépek beszerzését elvetette a hadvezetés, akkor valószínű, ez a legjobb megoldás – mondták a honvédség állományába tartozó szakértők.
Az bizonytalan, hogy ha jelenleg a 14 MiG-29-es üzemeltetése a legolcsóbb módja a szükséges repülőórák biztosításának, akkor ez az állapot meddig állhat fenn, mikortól válik gazdaságossá az orosz gyártmányú gépek korábbi terveknek megfelelő kivonása a szolgálatból. Elhúzható még évekig a MiG-ek kivonása, vagy csak néhány hónapos csúszásról van szó? – erre a kérdésre a HM nem válaszolt, a szakértők pedig nem kívántak találgatni.
Idén erősebb a légierő, mint gondolták
Óvári Gyula szerint azonban nem csak a pilóták gyakorlatoztatása miatt lehet indokolt a légierő dolgozói körében nagy nimbuszt élvező MiG-29-esek megtartása. A nemzetvédelmi egyetem professzora szerint a Magyarországhoz hasonló méretű NATO-országoknak, de a szövetségen kívüli Finnországnak is, általában több vadászgépe van, mint ahány Gripennel a hazai légierő rendelkezik.
A katonai szakértő úgy véli, az alapból húsz-huszonöt évre tervezett és így akár 2018-ig üzemképes gépek megtartása azt jelenti, Magyarországnak lényegesen ütőképesebb a légiereje jelenleg, mint ahogy azt a korábbi tervek előre jelezték. Magyarország 1993-tól 28 MiG-29-essel rendelkezett, majd tíz év múlva az állomány felét kivonták a hadrendből és alkatrész utánpótlásra használták. Néhány év múlva, a Gripenek 2007-es leszállítása után, a légierőnek ismét 28 vadászgépe lett, amely állomány 2010-től csökkent volna megint a felére.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
