Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdA szocialisták által kezdeményezett név szerint zárószavazáson 197 igen, egy nem szavazattal és 142 tartózkodás mellett fogadták el az indítványt. Az egyetlen nemmel szavazó a független Gulyás József volt. A törvény – amelyet Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nyújtott be - három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azt, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokauszt tényét, illetve kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel azt. Az új szabály a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Ugyanakkor a Magyar Televízió Híradója által megkérdezett képviselők valószínűnek mondták, hogy a jogszabályról az Alkotmánybíróság mondja majd ki a végső szót.
Mesterházy Attila a holokauszt nemzetközi emléknapján, január 27-én jelentette be kezdeményezését, amit azzal indokolt, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.
Az előterjesztést a fideszes Répássy Róbert úgy változtatta volna meg, hogy a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek emberiség elleni bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntesse a jogszabály, módosítási javaslata azonban nem kapta meg a kellő arányú támogatást a Házban. A Fidesz is név szerinti szavazást kért, a képviselők 146 igen, 178 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett utasították el a módosító indítványt. Az ellenzéki párt korábban alkotmányos aggályokat is megfogalmazott a jogszabállyal kapcsolatban.
A törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba. Az MSZP tájékoztatása szerint a plenáris ülésen a meghívásukra részt vett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a szervezet ügyvezető igazgatója és több holokauszttúlélő.
Bűntett a részvétel a feloszlatott szervezetben
Tavasz végétől vétség helyett bűntettnek minősül a jövőben és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtandó a feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében való részvétel. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a szocialista Csiha Judit és Szép Béla a büntető törvénykönyvet módosító javaslatát. A törvényt 177 igen, 10 nem szavazattal és 140 tartózkodás mellett fogadták el.
Új elkövetési magatartásként az, ha valaki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében a köznyugalom megzavarására alkalmas módon vesz részt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az előterjesztők szerint a jogszabály nem követeli meg a köznyugalom megzavarásának bekövetkezését, elegendő, ha a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel objektíve alkalmas erre. A cselekmény köznyugalom megzavarására alkalmasságot mindig a konkrét ügyekben egyedileg kell megvizsgálni.
Csiha Judit és Szép Béla szerint a törvény „jelentős újítása” az, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetéséhez vagy működéséhez szükséges, vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, vagy ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat, vétséget követ el, és egy évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai
Nem változnak a kampányfinanszírozás szabályai, a szocialista Tóbiás József törvényjavaslata hétfőn ugyanis nem kapta meg a szükséges támogatást az Országgyűlésben. A képviselők 185 igen, nem szavazat nélkül és 131 tartózkodás mellett utasították el a törvényjavaslat kétharmados többséget igénylő részét, míg az egyszerű többséget igénylő részeit 16 igen, 169 nem szavazat és 133 tartózkodással vetették el.
A civilek elképzeléseit tartalmazó előterjesztés a kampányszámla bevezetését, az Állami Számvevőszék szerepének megerősítését, a kampányidőszak csökkentését, a pártok kereskedelmi médiumokban való megjelenését és a civil szervezetek kampányban való részvételét szabályozta volna. Tóbiás József azt is javasolta, hogy a választási kampányra a független jelölt legfeljebb ötmillió forintot, illetve a jelölőszervezet és a jelölt együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthasson.
Létrejött, de működni már nem fog a Sláger-Danubius-bizottság
Ciklusának utolsó ülésnapján a parlament létrehozta azt a vizsgálóbizottságot, amely a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázat elbírálása során felmerült egyes pártkötődések és háttéralkuk szerepét vizsgálná. A testület működni már nem fog, mert az Országgyűlés nem választja meg tagjait.
A szabad demokrata Kóka János és Pető Iván indítványát 323-an támogatták, egy képviselő nemmel szavazott, ketten pedig tartózkodtak a hétfői szavazáson. A testületre olyan kérdések megválaszolása vár, mint az: kötöttek-e, és ha igen, milyen tartalmú háttéralkut a pályázat elbírálása során az MSZP és a Fidesz ORTT-delegáltjai; megállapítható-e a nyertes pályázók valódi tulajdonosi köre, levonható-e következtetés azok pártkötődésére; hogyan fordulhatott elő, hogy nem zárták ki, sőt, nyerhetett olyan pályázó, amely nem felelt meg a pályázati feltételeknek, illetve irreális üzleti tervet terjesztett elő.
Az országgyűlési határozat szerint a vizsgálóbizottság 10 tagú lenne, tagjai közül ötöt az MSZP, hármat a Fidesz, egyet-egyet a KDNP és az SZDSZ delegál. A bizottság elnökére az ellenzéki, alelnökére a kormánypárti képviselőcsoportok terjesztenek elő javaslatot. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb a bizottság alakuló ülésétől számított 90 napig tart.
Utolsó frissítés: 2010-02-23 08:53:47
