Demszky Gábor hétfÅ‘ délelÅ‘tt a fÅ‘városi hajléktalanokat és idÅ‘seket gondozó intézmények vezetÅ‘itÅ‘l köszönt el húsz év után a XI. kerületi Kocsis utcai szállón. ElÅ‘ttük beszélt arról, hogy csak fÅ‘polgármesterként búcsúzik tÅ‘lük, mert, mint mondta, valószínűleg a szakmájában fog dolgozni a jövÅ‘ben. Jelezte: várhatóan találkozik még velük, de már „más minÅ‘ségében”.
Emlékeztetett arra, hogy korábban dolgozott a Szegényeket Támogató Alapnál, ezért nem érte váratlanul és felkészületlenül 1990-es fÅ‘polgármesterré választásakor a budapesti szegénység és hajléktalanság. (Demszky 1979-ben alapította meg barátaival a szegényeket segítÅ‘ civil szervezetet, a Szetát.)
A leköszönÅ‘ városvezetÅ‘ arról is beszélt: azt várja október 3-án megválasztandó utódától, hogy a hajléktalanügyet humánusan, ne pedig rendészeti kérdésként kezelje. Azt is kérte: Å‘rizzék meg a mintegy 70 ezer budapesti rászorulónak biztonságot adó közműdíj-kompenzációs támogatási rendszert. Ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy még mindig olcsóbb és emberibb megoldás, ha a szegényeket a rezsi kifizetésében segítik, mintha a díjtartozások miatt utcára tett embereknek kellene hajléktalanellátást biztosítani.
Demszky Gábor elmondta: jó ötletnek tartja, hogy Tarlós István, a Fidesz-KDNP fÅ‘polgármester-jelöltje a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal szoros együttműködésben kíván a hajléktalanok problémáival foglalkozni, de azt javasolja, hogy más segítÅ‘ szervezetekkel, köztük a Menhely Alapítvánnyal és a Vöröskereszttel is dolgozzon együtt.
