Az elmúlt húsz év szorításában

Fotó: Beliczay László

Hallgassa meg az ÜtközÅ‘ adását!

Hosszabb távon is számítani lehet vitákra az új alkotmány miatt, ami abból a koncepcióból ered, hogy az alaptörvény csupán kereteket ad, a továbbiakban sarkalatos törvényeket kell még elfogadni – vélekedett műsorunkban Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója. Példaként említette a választási törvény, a határon túliak választójogának kérdését.

G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója az esetleges újabb vitákkal kapcsolatban úgy fogalmazott: kérdés, mit akar az ellenzék, ahhoz keres-e eszközöket, hogy újabb frontokat nyisson a kormány ellen. Az elemzÅ‘ elismerte ugyanakkor: a sarkalatos törvények valóban nagy kihívást jelentenek majd a parlamenti képviselÅ‘k számára.

Viszony az elmúlt húsz évhez

Magyar Kornélia a támadásokkal kapcsolatban rámutatott: a médiatörvény megalkotását nem elÅ‘zte meg semmilyen kényszer, azt senki sem sürgette, e tekintetben a kormány ezt a frontot magának köszönhette.

A kormány szándékainak megértése érdekében azt a kérdést kell feltenni: hogyan viszonyul a kabinet az elmúlt húsz évhez - válaszolt G. Fodor Gábor. A kutatási igazgató kifejtette: ebbÅ‘l a szempontból kell értelmezni a kormány intézkedéseit, beleértve a médiatörvényt is. EgyfelÅ‘l az a belpolitikai kényszer lehet a döntések mozgatórugója, hogy le kell zárni az elmúlt húsz év átmeneti idÅ‘szakát, másfelÅ‘l az a felismerés is ösztönzi a kormányt, hogy a régi, külföldrÅ‘l vett példák, receptek már nem működnek - magyarázta.

Gyöngyöspata: a probléma felismerése

A Hajdúhadházon, Gyöngyöspatán történtekre adott kormányzati válaszról szólva Magyar Kornélia úgy vélekedett: a kabinet megvárta, amíg fokozódik a helyzet, nagy szerencse, hogy nem történt haláleset. G. Fodor Gábor ugyanakkor arra hívta fel figyelmet, hogy a gond nem ma keletkezett, amelyet a politikai elit eddig nem tudott, vagy nem akart kezelni. A megoldás a probléma felismerése, valamint a szükséges intézkedések – munkahelyteremtés, oktatás, rendvédelem – megfelelÅ‘ összehangolása – magyarázta.

Magyar Kornélia megjegyezte: valóban hibás az elmúlt húsz év politikai elitje, „a liberálisok rosszul értelmezett politikai korrektségébÅ‘l adódóan már a probléma felvetése is rasszizmusnak számított." A Jobbik valóban beszélt róla, de nagyon rossz, szélsÅ‘séges, rasszista választ adott – mondta.

Súlyos örökség

Az államadósság tekintetében súlyos az örökség – hangsúlyozta G. Fodor Gábor rámutatva: oka ennek a baloldali hatalomfelfogás. A baloldal ugyanis azoknak a szavazatára számított, akik az államból éltek, ezért szociális juttatásokkal próbálta maga mögött tartani a szavazóbázist. Csakhogy mindezt hitelbÅ‘l finanszírozta. Ezzel szemben a mostani kormány az államadósság csökkentését tűzte ki célul – tette hozzá.

Magyar Kornélia ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz ellenzékben szociálisan érzékeny hangnemben nyilatkozott, „megvédjük az embereket”, hangoztatta. A jelenlegi intézkedések azonban szemben állnak ezzel a hangnemmel, és ez politikai feszültséget, kihívást jelenthet a kabinet számára. „A korábbi retorika szemben áll a Széll Kálmán tervvel", ami a közgazdászok egyetértése közepette a kiadáscsökkentést célozza – fejtette ki.

G. Fodor Gábor ezzel kapcsolatban kijelentette: a kormány sikere azon múlik, hogyan sikerül egyensúlyozni a szociális igények és a gazdasági szükségszerűségek között.