Elhomályosulhat az üvegzseb?

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

A héten derül ki, nyilvánosak maradnak-e az állami cégek adatai. Jóri András adatvédelmi biztos ugyanis felszólalt az ellen, hogy a Matolcsy György miniszter által benyújtott törvényjavaslat értelmében nem lenne közérdekű adat például az állami, önkormányzati cégek gazdálkodása, és az sem, hogy az állami cégvezetők mennyit keresnek. Az adatvédelmi biztos múlt hétfőn, egy bizottsági ülésen azt kérte, hogy ezek az adatok maradjanak nyilvánosak, hiszen ez szolgálja a korrupció elleni harcot, és így marad átlátható, hogyan használják fel a közpénzt és közvagyont. Jóri András felvetésére egyelőre nem válaszolt a kormányoldal, de ez még a szavazás előtt megtörténik - tudta meg a Krónika.

A Krónika kérdésére, hogy miként lehet majd nyomon követni, nem játszák-e ki a kétmilliós bérplafont, a Nemzetgazdasági Minisztérium írásban azt válaszolta: ha a parlament megszavazza a tervezetet, a bérplafon miatt nem érdemes nem nyilvános fizetésekről beszélni. Miután az adatok nyilvánosságának garanciája megmarad, nem valószínűsíthető, hogy a jutalmak és prémiumok kifizetése elkerülné a köz figyelmét - állt a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszában.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) programvezetője, Hüttl Tivadar szerint veszélyt rejt magában a törvényjavaslat, de azt nem hiszi, hogy az állami, önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átláthatósága nagyon csökkenne, mert azt más jogszabályok is biztosítják.

Hüttl Tivadar szerint azonban a bírói gyakorlat változhat. A TASZ munkatársa elmondta, a bíróság más jogszabályra alapozva korábban jogerősen kimondta, hogy az állami és az önkormányzati cégek közfeladat ellátó szervnek minősülnek. A mostani Matolcsy-féle javaslat lényegében annyit tesz, hogy egy olyan 2010 januárjában hatályba lépett jogszabályt helyez hatályon kívül, ami ezt a bírósági gyakorlatot rögzíti törvényi szinten - mondta a TASZ munkatársa, aki úgy véli, ha átmegy a törvénymódosítás, kockázatosabb lesz közérdekű adatokért perelni.

Nemcsak a bért, hanem a végkielégítéseket is maximalizálja a kormány, a kétmillió feletti összegre 98 százalékos adót vet ki - visszamenőleges hatállyal az év elejéig -, és ebben a törvényben döntenek a képviselők Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentéséről is. A javaslat szerint a jelenlegi nyolcmillió helyett nagyjából kétmilliót keresne az MNB első embere, ám az Európai Központi Bank korábban közölte, nem ért egyet azzal, hogy a kormány beavatkozik a jegybank ügyeibe, és csökkenti a jegybank vezetésének fizetését. A hírek szerint ez volt az egyik vitapont a kormány és az IMF között is, ám úgy tűnik, a kormány az EKB állásfoglalása után is kitart az elképzelése mellett. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy ez nem sérti a jegybank függetlenségét, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pedig hétfő reggel a Magyar Televízióban arról beszélt: a jegybankelnök fizetése nem Simor Andrásról, hanem az ország erkölcsi megújulásáról szól.