Elhúzódó válóperek: ki védi meg a gyereket?

Fotó: Flickr/clairity

 Hallgassa meg!

A válófélben lévÅ‘ szülÅ‘k egyetlen kérdésben nem tudnak dűlÅ‘re jutni: a gyermekelhelyezésrÅ‘l másfél éve nem tudnak megegyezni. A helyzet egyre jobban elmérgesedett, és az apa önkényesen magához vette a most 3,5 éves gyereket, akirÅ‘l az anya egy hónapig nem tudta, hol van. A helyzettel a hatóságok sem tudtak mit kezdeni, hiszen a bírósági végzés a gyerek elhelyezésérÅ‘l még nem született meg, tehát mindkét szülÅ‘ jogosan tarthatta magánál a gyereket a közös felügyeleti jog értelmében. A gyámügy, a rendÅ‘rség is tehetetlen volt, miközben a gyereknek hatalmas traumát okozott az az egy hónap – mondta Napközben című műsorunkban az anya. Végül a bíróság egy elÅ‘re hozott tárgyaláson döntött az elhelyezésrÅ‘l, de az ügy így is túl sokáig húzódott ahhoz, hogy a gyerek könnyen kiheverje. Az apát nem szankcionálták a tettéért, de az anya szerint nem is ez lenne a cél, hanem az, hogy a gyerek nyugodt körülmények között legyen.

Baráth Lívia családjogász műsorunkban elmondta: a válás jogerÅ‘s kimondása elÅ‘tt a szülÅ‘k együttesen gyakorolják a felügyeleti jogot. A fenti esetben véleménye szerint az apa a gyerek rovására élt ezzel a jogával, és ennek meg kellett jelennie a bírósági eljárásban is. A családjogász azt mondta: ilyen esetekben megoldást jelenthet, ha a szülÅ‘k különválása után, és a válóper megindulása elÅ‘tt a szülÅ‘i felügyeleti jogot okirat formájában rendezik .

Király Beatrix, a kispesti gyámhivatal vezetÅ‘je arról beszélt, hogy a gondozó szülÅ‘t csak akkor lehet szankcionálni, amikor a bíróság már szabályozta a kapcsolattartást. Folyamatban lévÅ‘ ügynél – mint amilyen a fent említett történet is – a hatáskör a bírósághoz tartozik. Elmondta: a szülÅ‘k az ügy rendezésére mediációt is igénybe vehetnek a gyermekjóléti központokban, ez azonban önkéntes alapon működik, tehát nem tudják kötelezni a szülÅ‘ket erre. Kiutat jelenthet az is, ha a gyerek tényleges tartózkodási helye szerinti jegyzÅ‘nél védelembe vételi eljárást indít a szülÅ‘. Ilyen esetekben a családgondozó segítségére számíthat.

Közigazgatási hatósági eljárás keretében a gyereket lehetett volna eltűntként keresni, hiszen az anya nem tudta hol van – mondta szintén a fenti esetrÅ‘l Monostori Anikó, az ORFK bűnmegelÅ‘zési osztályának vezetÅ‘je. Kiskorú gyerek esetében ezt az eljárást azonnal megindítja a rendÅ‘rség. Elhangzott az is, hogy az ilyen esetekben a legfontosabb a konfliktusmentes együttműködés, hiszen amíg nem zárul le a válóper, addig egyik félben sincs megnyugvás. A gyerek érdekét kell védeni, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy melyik félnél biztosítottak a testi, lelki, erkölcsi fejlÅ‘désének a feltételei. ElÅ‘fordul, hogy az apánál helyezik el a gyereket, de az anyával túlnyomórészt szorosabb a gyerekek kapcsolata. A szakemberek tapasztalatai szerint az anya ilyenkor próbálja mindig a békésebb megoldást választani, és a rendÅ‘rséghez csak végsÅ‘ kétségbeesésében fordul.

A bíróság eljárások nagyon hosszú ideig tartanak, elÅ‘fordul, hogy egy válópernél fél év múlva tűzik ki az elsÅ‘ tárgyalást, a bíróságok ugyanis olyan ügyszámmal dolgoznak, hogy a családjogi ügyek nem élveznek különösebb prioritást. Az átmeneti idÅ‘szakban fontos lenne a normális körülmények biztosítani. A kapcsolattartásról a bíróságnak kell dönteni, a gyámhivatal csak akkor tud lépni, ha a jogosultság szabályozva van. Ha azonban úgy látják, hogy a gyermek veszélyeztetve van, kötelességük jelezni a gyerekjóléti szolgálatnak vagy a jegyzÅ‘nek, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A szakemberek azt tanácsolják, amint különválnak a szülÅ‘k, rendelkezzenek a felügyeleti jogról, a válóperes folyamatban ugyanis, sok olyan probléma elÅ‘állhat ennek hiányában, amely hátrányosan érintheti a gyereket.

A kapcsolattartás és a láthatás rendszerint problémás pont a válópereknél. A családjogi törvény értelmében a 14. életévét betöltÅ‘ gyereknél figyelembe kell venni, hogy melyik szülÅ‘nél szeretne maradni. A törvény szerint az ítélÅ‘képessége birtokában lévÅ‘ gyereket meg kell hallgatni – szükség esetén a szÅ‘lÅ‘ nélkül. A két szülÅ‘ pedig köteles figyelembe venni a gyerek véleményét a családjog elÅ‘írása szerint.