Emlékezés a holokauszt áldozataira

Fotó: MTI/Hofer László

Hallgassa meg!

A német vezetők hivatalosan 1942-ben döntöttek a "végső megoldásnak" nevezett tervről, ami a zsidók végleges kiirtását jelentette. A német birodalom területén 1944 márciusának végére húsz főtábor és százhatvanöt munkatábor működött, Auschwitzban minden harmadik deportált magyar volt. A zsidó áldozatokat több mint ötmillióra becsülik, de rajtuk kívül több százezer romát is meggyilkoltak. Elhurcolás várt bizonyos nemzetiségekre, a nácik politikai ellenfeleire, egyes kisegyházak követőire, a homoszexuálisokra, a fogyatékosokra és a papokra is. Ideológiai okokból vagy származása miatt több mint tízmillió ember lett a nácik áldozata.

A tragédiát a puszta számoknál sokkal jobban érzékeltetik az egyéni sorsok - mondja a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményvezetője. Az intézet évek óta hirdetésben kér személyes emlékeket a túlélőktől és rokonaiktól. A tárgyak nemcsak az emlékezés miatt nagyon becsesek, rajtuk keresztül be lehet mutatni azt is, hogy mi volt az a világ, ami a holokauszt következtében elveszett, de előfordult az is, hogy egy túlélő a kiállított dokumentumok alapján ismerte meg rokonai sorsát – teszi hozzá Csősz László történész.

Izrael külügyminisztere, az ENSZ regionális képviselője, nagykövetek, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselői és auschwitzi túlélők gyújtotta meg az emlékezés gyertyáit a holokauszt áldozatainak emlékére szervezett budapesti megemlékezésen. „Hatvanöt évvel e szörnyű események után azt gondolhatnánk, hogy ez már csak a történelem része, de sajnos nem így van” – mondta emlékbeszédében Avigdor Liberman, Izrael külügyminisztere. Liberman megemlékezett a hatszázezer magyar zsidó áldozatról és arról is, hogy ma Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon is megjelent a modern antiszemitizmus, a gyűlöletbeszéd és az elítélendő tüntetések. Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben a magyar parlament törvényben szabályozza majd a gyűlöletbeszéd tiltását.

Varga Zoltán önkormányzati miniszter a megemlékezésen arról szólt, hogy a gazdasági világválság okozta visszaesés mindig a szélsőségnek kedvez, de a demokratikus minimumból nem lehet engedni: „Biztosíthatom önöket: a magyar kormány valamennyi tagja egyetért azzal, hogy a leghatározottabban fel kell lépnünk az újjáéledő rasszizmussal szemben, gátat vetve minden újfasiszta vagy azzal cinkosan összekacsintó mozgalom terjedésének, amely egy demokratikus társadalomtól idegen, az emberi és szabadságjogok érvényesülésére súlyos veszélyt jelent”. Nem csupán az utcán nyíltan masírozó, hanem a lopakodó antiszemitizmusnak is időben megálljt kell parancsolni – mondta a miniszter.

Berlinben az izraeli elnök beszélt a törvényhozás ünnepi megemlékezésén. Olyan jövőről álmodom, amelyben nincs helye a gyűlöletnek, a háborúnak és az antiszemitizmusnak – jelentette ki Simon Peresz. Az izraeli elnök első ízben szólalt fel a németországi holokauszt emléknapon. A 86 éves Peresz a holokauszt egyik legfőbb tanulságaként említette, hogy a világ soha többé nem tűrheti azokat a vérszomjas diktátorokat, akik demagóg álarc mögé rejtőznek és közben gyilkos jelszavakat hangoztatnak. A soá többé nem ismétlődhet meg – figyelmeztetett az elnök, hangsúlyozva, hogy senki nem lehet közömbös a fajgyűlölettel, a diktatúrával, a demagógiával szemben.