Fotó: MR/Neubauer RudolfA közszféra munkavállalóinak havi munkabére az új szabályozás szerint az elÅ‘zÅ‘ évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet. Ez vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselÅ‘k körében pedig a politikai tanácsadókra és fÅ‘tanácsadókra, továbbá a vezetÅ‘ tanácsos és fÅ‘tanácsos besorolású egyénekre, az állami vezetÅ‘kre, a kormánybiztosokra, a miniszterelnöki biztosokra, a kormányhivatal alkalmazottaira, az igazságügyi alkalmazottakra, valamint a költségvetési szervként működÅ‘ felsÅ‘oktatási intézmények alkalmazottaira is, ideértve a gazdasági tanács tagjait is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) esetében a kihirdetést (2010. augusztus 13.) követÅ‘ nyolcadik naptól hatályos a szabályozás azzal, hogy a jegybank és a felügyelet elnökének a tárgyév március 1-jétÅ‘l a következÅ‘ év február végéig terjedÅ‘ idÅ‘szakra vonatkozó, MNB-tÅ‘l, illetve PSZÁF-tól származó havi keresete az elÅ‘zÅ‘ évi havi átlagos bruttó kereset tízszerese, a felügyelet alelnöke esetében pedig a kilencszerese lehet.
A szabályokat a fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell, vagyis a plafont meghaladó munkabérek, illetmények a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a bérplafon mértékére csökkennek.
Az Európai Központi Bank (EKB) az MNB-rÅ‘l szóló törvény módosítását illetÅ‘en a törvényjavaslat elfogadása elÅ‘tt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy ne sérüljön a központi banki függetlenség elve. Az EKB szerint a változtatások az MNB-elnök jelenlegi fizetéséhez képest megközelítÅ‘leg 75 százalékos csökkenést eredményeznek, és csökken az alelnökök, illetve Monetáris Tanács és a FelügyelÅ‘ Bizottság tagjainak a jövedelme is. A frankfurti székhelyű pénzintézet úgy vélekedett, hogy a módosítás csak jövÅ‘beni kinevezésekre vonatkozhat.
Az MNB júliusban közzétett állásfoglalásában kijelentette: az MNB-törvény módosítása sérti a jegybanki függetlenséget, mivel összeegyeztethetetlen az Európai Unió működésérÅ‘l szóló szerzÅ‘désben, illetve a jegybanktörvényben foglalt alapelvekkel, valamint teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az EKB-nak, mind az MNB-nek a törvénytervezetrÅ‘l kibocsátott véleményét. A jegybank szerint a hiteles monetáris politika alapja csak a független központi bank lehet. Az árstabilitás, mint elsÅ‘dleges cél elérését és fenntartását kizárólag egy minden tekintetben független intézmény valósíthatja meg - hangsúlyozta az MNB.
Utolsó frissÃtés: 2010-08-31 12:31:39
