Határon túli szavazatok a választójogi törvény szerint?

Fotó: MTI/Illyés TiborFotó: MTI/Illyés Tibor
Valószínűleg nem az alkotmány, hanem a választójogi törvény rendelkezik majd arról, hogy szavazhatnak-e a külföldön élő kettős állampolgárok az országgyűlési választásokon. A gyermekek után járó szavazati jogról Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint folytatni kell a vitát, miután a társadalom és a politikusok is megosztottak a kérdésben. Mától április 18-ig csak az alkotmánnyal foglalkoznak a Parlamentben.

Hallgassa meg!

A nemzetpolitikáért felelÅ‘s miniszterelnök-helyettes a Hír TV tegnap esti műsorában úgy vélte, aki magyar állampolgár, annak sem a választójogát, sem a választhatóságát nem lehet kétségbe vonni. ElÅ‘bbit Semjén Zsolt álláspontja szerint a pártlistás szavazással lehetne megadni a határon túl élÅ‘ magyar állampolgárok számára.

A KDNP elnöke szerint az alkotmány rögzíteni fogja, hogy minden magyar állampolgárnak legyen szavazati joga, azt azonban, hogy a határon túl élÅ‘k milyen módon vehetnek majd részt a hazai politikai életben, a választójogi törvény fogja szabályozni.

Egy március elején rendezett lakossági fórumon Kövér László, az országgyűlés fideszes elnöke is úgy fogalmazott, nincsenek elsÅ‘ és másodosztályú magyar állampolgárok, mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg.

Hivatalos döntés még nincs, de Gulyás Gergely, az alkotmányt elÅ‘készítÅ‘ eseti bizottság fideszes alelnöke azt mondta a Krónikának, többségi álláspont a frakciószövetségen belül a választójog megadása. „Ez nem feltétlenül kellene, hogy azonos legyen a magyarországi lakóhellyel rendelkezÅ‘ magyar állampolgárok választójogával, viszont ezt a kérdést eldönteni csak a választójogi törvény vitája során szeretnénk. Az alkotmány szabályozási lehetÅ‘séget ad arra is, hogy csak a magyarországi lakóhellyel rendelkezÅ‘ állampolgárok szavazhassanak, de arra is, hogy valamennyi magyar állampolgárt megilletne valamilyen formában a választójog.”

Gulyás Gergely a határon túliak választhatóságával kapcsolatban hozzátette, ez egy külön vita, amely azonban összefügg a választójog megadásának végleges formájával is. ElképzelhetÅ‘ az országos listán való részvétel, de az is, hogy a horvát vagy az olasz példához hasonlóan, külön határon túli listát hoznak létre.

A választójogi törvényrÅ‘l még az idei évben döntenie kell a parlamentnek, a 200 fÅ‘s Országgyűlésre való áttérés miatt ugyanis az Alkotmánybíróság a jelenlegi választókerületi szabályozást 2011 december 31-i hatállyal már megsemmisítette.

Folytatni kell a vitát a gyerekek után járó szavazati jogról

A választópolgárok új alkotmánnyal kapcsolatos véleményét tudakoló kérdÅ‘ívekbÅ‘l eddig 900 ezren küldtek vissza. A gyermekek után járó szavazati jog a kérdÅ‘ív legmegosztóbb pontja - mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetÅ‘je.

A kormánypárti politikus bejelentette: az eddig visszaérkezett válaszok szerint a többség a Fidesz álláspontját támogatja a feltett kérdésekben. A gyermekek után járó szavazati jogról viszont folytatni kell a társadalmi vitát. „Mint ahogy a frakcióban is éles vita bontakozott ki ebben az ügyben, a társadalom is megosztott. Ha ma kellene dönteni, hogy legyen-e választójog, a társadalom nemlegesen foglalna állást” – mondta a frakcióvezetÅ‘.

Lázár János szerint a válaszokból kiderült, hogy sokakat érdekel a jelenlegi alaptörvényben nem szereplÅ‘ állampolgári kötelezettségek felsorolása, illetve sokan támogatják a nemzeti vagyon védelmét és az eladósodás korlátozását. A nemzeti konzultáció végeredményét Orbán Viktor miniszterelnök ismerteti legkésÅ‘bb a jövÅ‘ héten, és a Fidesz bizottsági módosító indítványokkal változtathat majd az alkotmány-tervezeten. Lázár János azt mondta: valószínűleg a Szili Katalin által benyújtott javaslatokból is átvesz a Fidesz néhány tételt. Az alaptörvény végszavazása április 18-án lesz.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
 

Utolsó frissítés: 2011-03-22 07:56:22




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Határon túli szavazatok a választójogi törvény szerint? >