A helyhatóságok egyébként megvehetik az adósok ingatlanait, így is segíthetnek. Pogácsás Tibor szerint azonban ez nem megoldás, mert ezek az ingatlanok sok esetben rossz állapotban vannak, vagyis ha az önkormányzatok megvásárolnák, jelentős költségekkel kellene számolniuk. A polgármester azt mondja, egy állami lakás garanciaalappal kellene az adósokat segíteni. Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára is úgy véli, hogy nem az önkormányzatoknak, hanem az államnak kellene az ingatlanokat megvenni.
December elseje és március elseje között senkit nem lehet tartozás miatt kilakoltatni, erről törvény is rendelkezik – tájékoztatta rádiónkat a kormányszóvivő. Szollár Domokos közölte: a téli hónapokban csak az önkényes lakásfoglalókkal szemben lehet végrehajtást kezdeményezni. A múlt héten kilakoltatott asszonynak a saját lakásából kellett mennie, nem volt önkényes lakásfoglaló – őt november 26-án rakták ki az utcára.
Kettős szorításban a karitatív szervezetek
A rászorulók oldalán sokszorosára növekedett és új típusú igények, a támogatók oldalán a válság és a kedvezőtlen adójogszabályok miatt csökkenő adakozási kedv – ebben a kettős szorításban szenvednek a magyarországi karitatív szervezetek, így végső soron a nélkülözők – mondták el segélyszervezetek vezetői. Egyre többen folyamodnak segítségért azok közül is, akik korábban kiegyensúlyozott anyagi feltételek között éltek – mondja Révész Szilvia, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke pedig kijelentett: a gazdasági válság már a középosztály anyagi biztonságát is kezdi veszélyeztetni Magyarországon. Fekete Dániel, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kommunikációs vezetője az igények növekedésére példaként hozta fel, hogy három-négyszeres a túljelentkezés a családok átmeneti otthonaiban. A kérők köre mellett a kérések tartalmában is változás következett be: a hagyományos ruházat és élelmiszer mellett mind többen keresik meg a karitatív szervezeteket jelentős hitel- vagy közüzemi tartozás, kilakoltatási végzés miatt.
Eközben a támogatók oldalán egyrészt a gazdasági válság miatt megcsappant jövedelmek, másrészt a kedvezőtlen adójogszabályok fogják vissza az adakozási kedvet. A tárgyi adományokra két éve bevezetett áfa-kötelezettség például azt az abszurd helyzetet eredményezi, hogy egy vállalatnak a felesleges készletet jobban megéri kidobni és költségként leírni, mint eladományozni, hiszen utóbbi esetben forgalmi adót kellene utána fizetnie – magyarázta Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Hozzátette: az adó bevezetése óta 40 százalékkal csökkent a szervezethez érkezett tárgyi adományok száma. Révész Szilvia arról számolt be, hogy a lejárat előtti élelmiszerek felajánlása az áfa-kötelezettség miatt gyakorlatilag leállt, a cégek inkább megsemmisítik, vagy külföldön – adómentesen – adományozzák el a készletet. A 2010-es költségvetésben az adományok ÁFA-kötelességének megtartásán túl eltörlik a pénzadományok után járó adókedvezményeket is. Ez visszafoghatja a pénzbeli jótékonykodást, melynek összege a válság miatt már az idén is mintegy 20 százalékkal elmaradt a tavalyitól – mutatott rá Győri-Dani Lajos. A segélyszervezetek munkatársai egybehangzóan úgy vélték, hogy a szociális válság legnehezebb időszaka még előttünk áll.
Krónika/Sipos Ildikó, MTIUtolsó frissítés: 2009-12-02 08:15:26
