Hoffmann: jövő tanévben elindulhat a pedagógus életpálya-modell

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

A tervek szerint a következÅ‘ tanévben kidolgozzák és elindulhat a pedagógus életpálya-modell - mondta az oktatási államtitkár egy budapesti sajtótájékoztatón. Hoffmann Rózsa kiemelte: az a cél, hogy kiszámíthatóvá és biztonságosabbá tegyék a pedagógusok életkörülményeit. Garantálni kell, hogy a pedagógusok bére elérje, illetve meg is haladja az értelmiségi átlagbért - fűzte hozzá. Beszélt arról, hogy csökkenteni szeretnék a tananyag mennyiségét, s ezzel párhuzamosan differenciálják az iskolák profilját.

A jövÅ‘ tanévtÅ‘l már új alaptanterv is lesz: a kompetencia és ismeretalapú oktatást együtt szeretnék fejleszteni - jelentette be Hoffmann Rózsa. A szakértÅ‘k még dolgoznak az új közoktatási és új felsÅ‘oktatási törvény részletein, hátra vannak a szakmai egyeztetések is, de az biztos, hogy a Nemzeti Alaptantervben határozzák majd azt a nemzeti és egyetemes műveltségi minimumot, amit az iskoláknak - differenciáltan - át kell adniuk a gyerekeknek.  Az ismeret és a kompetencia alapú oktatást egyensúlyba akarják hozni. A kérdésre, hogy hogyan, Hoffmann Rózsa azt a példát hozta, hogy az idegennyelv-oktatásban kevesebb szót kellene megtanulniuk a gyerekeknek, viszont azt jobban begyakorolnák.

Az iskolák differenciálódásáról egyelÅ‘re annyit tudni, hogy például a reáliskolákban kevesebb lesz a humán tantárgyak óraszáma és fordítva, emellett visszajönnek majd a tagozatok is. Két-három kerettanterv közül egyet választanak majd az iskolák kötelezÅ‘en, de az idejük 10-15 százalékában szabadon dönthetik majd el, saját helyi tantervüknek megfelelÅ‘en, hogy mit és hogyan tanítanak. Felülvizsgálják a bolognai rendszert is, lesz, ahol például megtartják, de a tanárképzésben a tervek szerint visszatérnek az egységes, osztatlan képzéshez.

A Nemzeti Alaptantervet és az új törvényeket jövÅ‘ tanévtÅ‘l felmenÅ‘ rendszerben vezetik majd be.

Osztojkán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke azt mondja, alapvetÅ‘en jó, hogy nem a már sokszor módosított közoktatási és felsÅ‘oktatási törvényt toldozgatják tovább, hanem teljesen új jogszabályt alkotnak. A részleteket azonban nem ismerik.

Csapó BenÅ‘, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének vezetÅ‘je szerint nem a tananyagot kell csökkenteni, hanem a feldolgozás módszerén kellene változtatni. „Nem egymással szembe kellene állítani azokat a fÅ‘ dimenziókat, amelyek meghatározzák a tantervi tervezést. Nagyon fontos a szaktárgyi tartalom és hasonlóan fontos szempont az, hogy a gyerekek alkalmazni tudják a tudásukat. És van egy harmadik szempont, az értelem kifejlesztése, a készségek, képességek fejlesztése. Lehet például úgy tanítani a természettudományokat, hogy azok fejlesszék a gondolkodást, és lehet úgy végezni kísérleteket, hogy azok megtanítsák azt, hogyan működik a világ” – magyarázta Csapó BenÅ‘ az MR1-Kossuth Rádiónak nyilatkozva.

Hozzátette: akármilyen intézkedéseket is vezetnek be, nem szabad olyan merev rendszert alkotni, ami nem tud alkalmazkodni a változó követelményekhez.