Hol jó nőnek lenni?

Fotó: Wikimedia/Hugues

 Hallgassa meg!

Száz éve még harcos és munkásmozgalmi hevületű volt a nÅ‘nap. 1857-ben ezen a napon negyvenezer munkásnÅ‘ sztrájkolt egyenlÅ‘ fizetésért és a munkaidÅ‘ csökkentéséért. Persze az is külön vívmány volt, hogy a nÅ‘k egyáltalán dolgozhattak, és lassan elkopott a sztereotípia, hogy az asszonynak a konyhában a helye.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán 1910-ben határoztak arról, hogy a nÅ‘k választójogának kivívása érdekében nemzetközi jelleggel nÅ‘napot tartanak Az ötletadó, a német munkásmozgalom egyik vezetÅ‘je, Clara Zetkin volt. A szociáldemokrata nÅ‘i mozgalom alapítója nemcsak Németországban indított lavinát, hanem a tengerentúlon is. Clara Zetkin élete utolsó éveiben is aktívan politizált.

"Miért a nÅ‘k képviselik még mindig a szegényebbik nemet?" TüntetÅ‘k Londoban Fotó: MTI/EPA/ANDY RAIN

Hadas Miklós szociológus a történelmi elÅ‘zményekrÅ‘l szólva elmondta: a nÅ‘jogi mozgalmak már a 18. században elkezdÅ‘dtek a nyugati világban, az elsÅ‘ célkitűzések a nÅ‘k oktatásával voltak kapcsolatban, majd helyet követeltek a nÅ‘knek a munkaerÅ‘piacon és a politikában is.

A 19. és 20. század fordulóján a magyar feminista mozgalom az európai élvonalba tartozott. 1907-ben született meg a NÅ‘ és a társadalom című folyóirat, és ezzel is megelÅ‘ztük a többi nyugati országot. Nem véletlen, hogy 1911-ben a magyar nÅ‘k látták vendégül a világ feministáit.

A nÅ‘k harcából azért a férfiak is kivették a részüket

A férfiak közül is sokan ott voltak például az 1911-es a nÅ‘napi tüntetéseken Ausztriában, Dániában, Svájcban és Németországban. Ugyancsak 1911-ben pedig Férfiliga a NÅ‘k Választójogáért néven alakult szervezet Magyarországon. Azok a férfiak csatlakoztak , akik támogatták a nÅ‘k küzdelmét a politikai jogaik kiterjesztéséért.

Az egyik legemlékezetesebb nÅ‘k napja 1917-ben Szentpéterváron volt, ahol míg a férfiak harcoltak, a nÅ‘k sztrájkot szerveztek a kenyérért és a békéért a háborús szenvedéseket, az elnyomást, az éhezést megelégelve. Aztán kitört forradalom, néhány nappal késÅ‘bb a cár lemondása után megalakult ideiglenes kormány már biztosította az orosz nÅ‘knek a választójogot.

NÅ‘nap Pakisztánban Fotó: MTI/EPA/ARSHAD ARBAB

Angliában 1918-ban kaptak szavazati jogot a harminc év feletti nÅ‘k, miután egy ottani nÅ‘szervezet tagjai minisztériumi ablakokat és kirakatokat törtek be és gyújtogattak. Hazánkban szintén 1918-tól szavazhattak a 24 év feletti nÅ‘k, ha tudtak írni. Az elsÅ‘ világháború utáni újjáépítés, a gazdasági válságban hatalomra jutott diktátorok, majd a második világháború a nÅ‘jogi harcokat kissé háttérbe szorították. Egyedül Spanyolország vonult be a feminizmus történetébe a Mujeres Libres – Szabad NÅ‘k elnevezésű anarchista nÅ‘jogi szerevezettel, amelyet 1936-ban alapították, harmincezer tagja volt. Az alapgondolatuk az volt, hogy a nÅ‘k felszabadításáért és a társadalmi forradalomért vívott harc egyaránt fontos, és erre párhuzamosan kell törekedni.

A következÅ‘ fontos év a feminizmus történetében 1949, ekkor jelenik meg Simone De Beauvoir könyve, A második nem. A mű hivatkozási alappá vált a kor feministái körében, amely szerint a nyugati civilizációk a nÅ‘ket még mindig a hagyományos szerepkörökbe, a jó feleség, az odaadó anya, és a szexuális tárgy szerepébe kényszeríti. Ezzel gazdaságilag és morálisan is a férfiaktól való függÅ‘ségben tartja Å‘ket.

Rengeteg tennivaló van még – mondta Hadas Miklós szociológus, szerint némileg veszélyesnek is tekinthetÅ‘ a nÅ‘nap, mert ezzel mintha ki is pipálnánk a kötelezettségeinket. Miközben ott vannak még a megoldandó problémák: a bérezésben még mindig nagyok a különbségek, a nÅ‘k nagyobb eséllyel lesznek erÅ‘szak áldozatai , és bizonyos hatalmi, politikai, gazdasági, egyházi területeken nincsenek ott a nÅ‘k.

Túllépni a „kötelezÅ‘ hóvirágon”

Tóth Eszter Zsófia, a Kádár leányai című könyv szerzÅ‘je szerint bár a nÅ‘napnak ma is vannak a szocialista korszakhoz kötÅ‘dÅ‘ felhangjai, a megemlékezések korábbi idÅ‘kre tekintenek vissza, és fontos lenne, ha ilyenkor nem a „kötelezÅ‘ hóvirág” lenne a középpontban, hanem a nÅ‘k egyenjogúsága.

KözelrÅ‘l című műsorunkban hangsúlyozta, hogy a magyar feminista mozgalom már a századfordulón jelentÅ‘s volt, a nÅ‘napot 1914-tÅ‘l ünnepeljük, de egyenjogúságról 1945-tÅ‘l beszélhetünk, igaz, ez államilag támogatott, és részben erÅ‘ltetett egyenjogúság volt: ekkor kaptak a nÅ‘k általános választójog, és mehettek egyetemre,.

A nÅ‘k története láthatatlan történet – mondja Tóth Eszter Zsófia. A Kádár-korszakra ráadásul jellemzÅ‘ volt a nÅ‘i szerepek kettÅ‘sége. Sarkallták Å‘ket arra, hogy dolgozzanak, de azt is elvárták, hogy a legfontosabb küldetésüknek a háztartás vezetését tekintsék. Ugyanakkor a nÅ‘k férfi szerepben is megjelentek, ez volt a traktorista lányok korszaka.

Míg a Rákosi-korszakban a mérvadó sajtóorgánumok hátsó oldalain kisebb rovatokban jelentek meg öltözködési tanácsok, addig a hetvenes-nyolcvanas években már arról is cikkeztek, hogy milyen együtt élni az anyóssal, hogyan kell gondozni a gyerekeket vagy éppen mitÅ‘l lehet örömteli a házasélet. A hivatalos propagandában a szovjet minta volt a mérvadó, bár ezt a magyar nÅ‘k nem igazán tették magukévá – mondta Tóth Eszter Zsófia. 1956 után pedig már Magyarország volt az éllovas a szovjet blokkban, nálunk sokkal könnyebb volt nÅ‘nek lenni, mint Bulgáriában vagy Romániában.

Izland az élen

A nÅ‘barát országok listáját 2009 után ismét Izland vezeti. A szigetország olyan nagyhatalmakat körözött le, mint a 19. helyen álló Egyesült Államok, vagy a 46. Franciaország. Izlandon erÅ‘s kultusza van a feminista mozgalmaknak. 1935-ben a világon elsÅ‘ként ott engedélyezték törvényileg az abortuszt, 1980-ban ott választották meg a világ elsÅ‘ nÅ‘i államfÅ‘jét, ma pedig egy leszbikusságát nyíltan vállaló nÅ‘ az ország kormányfÅ‘je. Tavaly a feministák nyomására törvényt vezettek be a sztriptíz betiltásáról.

A második helyen Norvégia áll, amely 2009-hez képest feljebb lépett a rangsorban, és maga mögé utasította Finnországot. A norvégok tudatosan tettek az esélyegyenlÅ‘ség megvalósulásáért, 1981-ben például bevezettek egy törvényt, amelynek értelmében mindkét nemnek egyenlÅ‘ mértékben kell képviseltetnie magát a közügyi pozíciókban. KésÅ‘bb ugyancsak jogszabályban írták elÅ‘, hogy kötelezÅ‘ legalább negyven százalékban nÅ‘ket alkalmazni a közhivatalokban. Az esélyegyenlÅ‘ség érdekében a cégek az álláshirdetésekben kínosan ügyelnek a szóhasználatra. Kizárólag semleges nemű munkaköröket hirdethetnek meg. Norvégiában nevezték az elsÅ‘ nemek közötti egyenlÅ‘ségért felelÅ‘s ombudsmant, és ott biztosítottak négyhetes szabadságot a kispapáknak.

A dobogó harmadik fokán Finnország áll. A finnek az esélyegyenlÅ‘ség kérdésében már 1906-ban követendÅ‘ példával álltak elÅ‘, a választójogi rendszerük a férfiakra és a nÅ‘kre egyaránt vonatkozott – Európában egyedülálló módon. A finn parlamentben jól működik a nÅ‘i hálózat, amely párthovatartozástól függetlenül köti össze a képviselÅ‘nÅ‘ket, és biztosít lehetÅ‘séget a nÅ‘ket érintÅ‘ ügyek megvitatására. A politikai vezetésben elÅ‘kelÅ‘ helyet foglalnak el a nÅ‘k. Jelenleg a finn állam- és kormányfÅ‘ is nÅ‘.

Svédország ért oda a negyedik helyre. Hosszú volt az út, míg a svéd nÅ‘k a férfiakéval egyenlÅ‘ szavazati jogot kaptak. Ma már az iskolában a fiúk is megtanulnak varrni és fÅ‘zni, a lányok pedig fúrni faragni. Ez aztán folytatódik a törvénykezésben is: a szülési szabadság 12 hónapjából legalább egyet az apának kell kivennie, különben ez a pénz elvész. Mára az az általános, hogy az elsÅ‘ kilenc hónapban a mamák az utolsó háromban pedig a papák vannak otthon a csecsemÅ‘kkel. Talán sehol a világon nem lehet annyi babakocsit tologató fiatal férfit látni az utcákon és parkokban, mint Stockholmban.

Svédországban bár több politikai párt is programjába vette, hogy feminista, vagy hogy a választásokon minden második jelöltjük a szebbig nemhez tartozik, a gazdasági élet területén még igencsak nagy a lemaradás. A vállalatok vezetÅ‘ségeiben és igazgatótanácsaiban alig 10 százalék a nÅ‘k aránya, és a legmagasabb posztokon 99 százalékban férfiak ülnek. Ezen a helyzeten akartak változtatni a szomszédos Norvégiában, ahol kvótához kötötték a cégek vezetÅ‘ségeiben a nÅ‘k-férfiak arányát. Nem egyértelmű sikerrel. A svédek – bár ez azóta is vitatéma –, azért nem akarták átvenni a rendszert, mert ezzel egy másik elv sérül: nevezetesen hogy a legmegfelelÅ‘bb embereket lehessen kiválogatni az adott pozíciókba.

Magyarország a 79. a listán, 2006-hoz képest 27 helyet esett vissza, igaz, közben húsz országgal bÅ‘vült a lista. A sereghajtó országok között van Pakisztán, Csád és Jemen.

A férfiak helye

Fodor Éva szociológus szerint ott jó nÅ‘nek lenni, ahol egyébként férfinak is jó lenni. A szakember szerint Magyarországon nem kifejezetten romlott a nÅ‘k helyzete, a visszacsúszásunk a listán inkább azt jelzi, hogy a környezÅ‘ országok jobban fejlÅ‘dtek ebbÅ‘l a szempontból. Nálunk például a nÅ‘k politikai részvétele stagnál a kilencvenes évek óta, szomszédoknál viszont a két és félszeresére nÅ‘tt. A szociológus szerint a férfiak szerepe a családi munkamegosztásban sokat nyom a latban. Izland ezért is végezhetett az élen, az édesapák ugyanis ott komoly szerepet vállalnak a gyereknevelésben. A kilenchónapos gyesbÅ‘l például három hónap az édesanyáé, három az édesapáé, a maradék három hónapon pedig osztozhatnak. Ráadásul mindez a skandináv országokban már ösztönösen, görcsök nélkül működik, miközben nálunk például a nÅ‘k háromszor annyit töltenek a gyerekekkel és a házimunkával, mint a férfiak, vagyis jóval többet dolgoznak, ha összeadjuk a fizetett és nem fizetett munkát.

Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu