Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A Társaság a Szabadságjogokért nevű civil szervezet azt várja Sólyom Lászlótól, hogy kérjen normakontrollt az alkotmánybíróságtól, más szakemberek szerint viszont a módosítás kiállja az alkotmányosság problémáját. Erről vitatkozott tegnapi Ütköző című műsorunkban a TASZ programvezetője, Simon Éva és Hack Péter az ELTE oktatója.
A Társaság a Szabadságjogokért szerint több probléma is van a holokauszt tagadásról szóló törvénnyel. A TASZ programvezetője szerint a jogszabály hiányos, mert nem mondja meg, hogy pontosan kik tekinthetők a holokauszt áldozatainak, beletartoznak-e a körbe például a hozzátartozók, vagy azok leszármazottai, és kérdés az is, hogy a holokauszt áldozatának számít-e, aki külföldre menekült, vagy hamis papírokkal bujkált Budapesten.
Az ELTE oktatója szerint a törvény nem hiányos, és összhangban van más európai országok szabályaival. Hack Péter azt mondja, azokban az európai országokban, ahol voltak áldozatai a holokausztnak szinte mindenhol évek óta vannak már a magyarhoz hasonló jogszabályok.
A TASZ programvezetője azonban úgy gondolja, hogy nem lehet a magyar törvényt a külföldi szabályozáshoz hasonlítani, mert azt most hozták 2010-ben, a többit pedig a 80-as, 90-es években, teljesen más társadalmi körülmények között. A szervezet úgy látja, nem a kriminalizálás lenne a jó megoldás, hanem az, ha például a holokausztról való tanításnak megfelelő módszertana lenne, ha pontos információt lehetne arról szerezni, hány magyar áldozata volt a holokausztnak, mert azt sokan csak információhiány tagadják.
Hack Péter csak abban ért egyet a szervezettel, hogy a magyar oktatás és tájékoztatás hiányos, és a holokauszttagadással kapcsolatban a törvényhozáson kívül még rengeteg tennivalója van az államnak. Szerinte, amikor az állam büntetőjogilag büntetendőnek minősít egy magatartást, az egy morális értékválasztás is, jelzi, mi az, ami megengedhető, és mi az, ami nem. A TASZ álláspontjáról azt mondja, a lopás büntetővé tétele sem szünteti meg a lopás tényét, de ebből nem következhet az, hogy elég lenne a lopással kapcsolatban tanítani a fiatalokat.
Simon Éva szerint egyébként a hároméves börtönbüntetés túl szigorú, mert éppen ennyit kaphat valaki például embercsempészetért. Hack Péter azonban azt mondja, hogy szükség van a törvényre és a benne szereplő büntetés is reális büntetés a holokauszttagadásért.
