Jogvédők szerint még szigorúbb lett a javasolt médiacsomag

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

Simon Éva a TASZ politikai szabadságjogokkal foglalkozó programvezetője szerint az intézkedéscsomag szakmailag nagyon megalapozatlan, a sajtószabadság és szólásszabadság tervezett korlátozásának nincsen semmifajta legitim szabályozási indoka vagy célja. „Minden olyan esetben, amikor a szólás- vagy sajtószabadságot korlátozza a jogalkotó, mindig meg kell határozni azokat az indokokat és célokat, amelyek miatt a jogalkotó elkezdi ezeket korlátozni. Azt gondoljuk, hogy túlságosan széles körű és nagyon szigorú szabályokat tartalmaz ez a törvényjavaslat, nem beszélve arról, hogy a szakmai egyeztetés teljes hiányával készült” – nyilatkozta a jogvédő szervezet munkatársa.

Simon a konkrét kifogásokról elmondta, a tervezett több pontját is vitatják. Önmagában a médiaszabályozás indokaival sem értenek egyet. A TASZ ellenzi, hogy a televízióra, a rádióra, a nyomtatott és online sajtóra, és ezeken kívül bármilyen egyéb tartalomra is alapvetően azonos szabályok vonatkozzanak. Ezen kívül a TASZ szerint súlyos problémát jelent például, hogy a törvénynek olyan rossz megfogalmazásai vannak, amikből még a jó kezdeményezések is visszájára fordulnak. Ilyen az újságírói forrás védelemre, vagy az oknyomozó újságírás, a válaszadási jog, a tájékoztatási kötelezettség, a sajtó számára adott nyilatkozatok visszavonása – mondta Simon. A jogvédő szerint, mivel a médiacsomag több pontja is kritizálható, a TASZ azt javasolta a jogalkotónak, hogy toldozgatás-foldozgatás helyett, vonja vissza a javaslatot, és a szakma és a civil szervezetek bevonásával készítsen új törvénytervezetet.

Cser-Palkovics András fideszes parlamenti képviselő, a javaslat egyik beterjesztője elmondta, amikor benyújtották az öt javaslatból álló médiaszabályozási csomagot, jelezték, hogy a keret tartalomszabályozásra vonatkozó rész tekintetében az általános vitát nem fogják elkezdeni egy-két hétig. Azóta azt is jelezték, hogy nyáron már nem kezdeményezik a törvény elfogadását, csak ősszel. A politikus szerint ennek indoka, hogy meg akarják várni a szakmai szervezetek képviselőinek véleményét, illetve a többi parlamenti frakció szakpolitikusainak reakcióit. Az Országgyűlés kulturális- és sajtóbizottságának szerdai ülése is ezt a célt szolgálta, ahol lehetőség volt az álláspontok kifejtésére. Cser-Palkovics szerint a parlamenti bizottságban a szakmai szervezetek zöme nem azt mondta, hogy az előterjesztő vonja vissza a jogalkotási szándékot, vagy magát a szabályzatot, hanem egyes pontok módosítását javasolták, ami azóta meg is történt.

Simon szerint azonban a szerda délután benyújtott módosító javaslatok nemhogy jobb irányba módosították volna a tervezetet, hanem még rosszabb helyzetbe hozták. A jogvédő számára úgy tűnik, az előterjesztők nemhogy nem értették meg a civil szervezetek álláspontjait, hanem további olyan mondatok és szigorú szabályok szerepelnek a javaslatban, amelyek a kritikákkal éppen hogy szemben menve tovább csökkentik a szólás- és sajtószabadságot.

Cser-Palkovics megjegyezte, a javaslatcsomagnak két része van, az egyik a struktúrára vonatkozik, amely esetben a tények magukért beszélnek. „Ma egy működésképtelen struktúra van, a Magyar Televíziónak két éve nincs elnöke, 6,5 milliárdos hiánya van, az ORTT-nek nincs elnöke. Tudjuk, hogy a Magyar Rádiónál is egy-két héten belül előállhat ez a helyzet, a rendszer működésképességét kell helyreállítani.”

Az úgynevezett médiaalkotmány tekintetében más a helyzet; a hatály tekintetében például a bírói gyakorlatot veszi figyelembe. A bírói gyakorlatban a sajtótörvény alá vonják az internetes sajtótermékeket. Szó nincs a blogokról és egyéb kérdésekről, a szabályozás az újságszerű internetes sajtótermékekre terjedne ki – mondta a politikus. Azt a kijelentést pedig, hogy a szerdai módosítások további korlátozást jelentenének, Cser-Palkovics nem tudja értelmezni, mert szerinte a sajtóbizottság ülésén a szakmai képviselők örültek a változtatások irányának. „Örülhettek is, hiszen teljesen egyértelmű, az ő javaslataikat fogalmazza meg.”

Simon szerint a fideszes képviselő talán azért nem érti a szerdai módosítások bírálatát, mert nem volt ott a sajtó- és kulturális bizottsági ülésén. A jogvédő a szerdai változtatásokat kifogásolva azt mondta, a tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szakasszal kapcsolatban – amelyet többen is kritizáltak –, bekerült egy olyan módosító, amely alapján az összes tartalomszolgáltató feladata a hiteles és gyors, pontos tájékoztatás az országos és európai közélet ügyeiről. Simon szerint ez a pont azért kritizálható, mert a tájékoztatási, oktatási, és szórakoztatási célú honlapok is a törvény hatálya alá tartoznának. A jogvédő a szerdai módosítások közül azt is problémának látja, hogy az újságírói forrásvédelem csak a közérdekű információk esetére vonatkozna. „Itt is bekerült egy olyan módosító, hogy egy sokkal limitáltabb esetben lehet csak az újságírónak a forrását védenie.”

Cser-Palkovics szerint az utóbbi kérdés eddig semmilyen módon nem volt szabályozva. „Itt kísérlet történik arra, hogy az oknyomozó újságírást védje jogszabály, ami eddig nem történt meg. Egyébként, hogy ez a szabályozás igenis szükséges és jó irány, maguk azok az újságírók mondják, akik ilyet végeznek, vagy végezni szeretnének a jövőben. Másrészt a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban kikerül az a javaslatból, ami egyébként a vitát kiváltotta az elmúlt egy-két hétben, miszerint a tájékoztatási kötelezettség megsértését jelentené, ha egy jelentős közéleti eseményről elmaradna a tájékoztatás. Ez a pont a szakmai javaslatok alapján, mondván, hogy nehezen meghatározható kört jelentene, kikerült a javaslatból. Önmagában pedig a hatály tekintetében én továbbra is tartom, hogy az újságszerű sajtótermékek esetében terjed ki az internetre. Az előbb elhangzottak tekintetében kérem a hatály pontos elolvasását” – nyilatkozta a médiacsomag fideszes előterjesztője.