Jogvita a terézvárosi ingatlanügyben

Lehet-e gyanúsított testületi döntés miatt egy képviselőtestületi tag? Az alkotmányjogász szerint igen, ha a hűtlen kezelés megállapítható. Az Önkormányzati Szövetség elnöke viszont azt mondja, hogy ha csak nem vett részt közvetlenül a képviselő a döntés előkészítésében, akkor nem, mert nem köteles érteni az adott témához. A lényeg, hogy a terézvárosi ingatlanügyben a jogászok sem értenek egyet. Verók István, terézvárosi polgármester szerint a képviselőt a testületi ülésen hozott döntéséért büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni, hűtlen kezelésért pláne nem. A polgármester azzal érvel, ők tulajdonosok, hűtlenül kezelni pedig csak más vagyonát lehet. Hallgassa meg!

A rendőrség hat önkormányzati képviselőt és két dolgozót gyanúsít hűtlen kezeléssel. A polgármester - aki maga is gyanúsított, az eljárást az Andrássy út 47. szám alatti ingatlan eladásával hozta összefüggésbe. A szakértők azóta azon vitáznak, milyen felelőssége van egy képviselőnek. A helyzet továbbra sem egyértelmű. A Népszabadságnak nyilatkozó Kolláth György alkotmányjogász szerint csak politikai felelősség terheli a képviselőket. A rádiónknak nyilatkozó Vértesy László közigazgatási jogász, egyetemi tanár azt mondta, a jogszabály szerint a képviselő akkor büntethető, hogyha maga követ el sikkasztást, a testület döntéséért személy szerint nem lehet felelősségre vonni. A polgármester vagy a polgármesteri hivatal perelhető, de a városvezető érvelhet azzal, hogy ő a testület döntését hajtotta végre.

A probléma az, hogy hiába olvassuk el a Büntető Törvénykönyvet, hogy megfelel az egy tényállásnak, sikkasztás, vagy hűtlen kezelés, annak ellenére nem lehet kit felelőssé tenni, mert az elkövető pontosan olyan jogalany, aki ellen nem lehet büntetőeljárást indítani. A büntető eljárást vagy természetes vagy jogi személy ellen indítják meg. A képviselőtestület nem jogi személy. És a döntés, hogy eladhatják ezeket az ingatlanokat, ez egy testületi döntés volt. Azt a képviselőt, aki szavazott erre igennel, őt személy szerint nem lehet felelősségre vonni. Nagyon komoly hiányossága a magyar jognak a közjogi felelősség kérdése. Tehát amikor köztulajdont játszok át magánkézre és ott valami svindli van, akkor azt én hogyan tudom felelősségre vonni – mondta el Vértesy László. A jogszabály alapján akkor ezek szerint sehogy.

Mindezzel ellentétben Tóth Mihály büntetőjogász és Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője azt mondja, büntethető a képviselő. Egyikük egy ítélettel másikuk egy állásfoglalással érvel. Tóth Mihály a Tocsik ügyben meghozott legfelsőbb bírósági ítéletre hivatkozik, amelyben kimondták, attól, hogy valaki egy testület tagjaként szavaz, még felelősségre vonható. Igaz, hogy ott az ÁPV Rt. igazgatóságára vonatkozott, de Tóth Mihály szerint itt a testületekre általában vonatkozó elvi döntésről van szó. Így érvényes ez egy képviselői testületre is. Borbély Zoltán szóvivő pedig arról beszélt, az önkormányzati képviselő is követhet el hűtlen kezelést.

A Legfőbb Ügyészség egy konkrét ügyben elvi éllel rámutatott arra, hogy az önkormányzat képviselőtestület tagjai valóban a tulajdonosi jogokat gyakorolják az önkormányzati vagyon tekintetében. Azonban ez számukra ugyanúgy idegen vagyon, hiszen ők nem a saját vagyonukról rendelkeznek, hanem az önkormányzat vagyonáról – közölte Borbély Zoltán. Tehát ez egy elvi kérdés, hogy elkövethető-e a hűtlen kezelés az önkormányzati vagyonra. Az elvi élve a Legfőbb Ügyészség azt mondta, hogy e tekintetben a hűtlen kezelés fogalmilag nem kizárt, sőt, elkövethető.

Vértesy László közigazgatási jogász erről a két hivatkozásról azt mondta, a magyar jog nem ismeri a precedenst, tehát ezeket nem lehet alapvetésként kezelni.

Windisch JuditUtolsó frissítés: 2009-01-23 10:26:17