"Kegyelmet nem kérek"

történelem 1956-os forradalom
Krónika Nánási Anikó - 2011.06.16. 12:53
Fotó: MTI/Bojár SándorFotó: MTI/Bojár Sándor
Huszonkét éve ezen a napon temették újra Nagy Imrét és mártírtársait. Az emléknapon idén is katonai tiszteletadással emlékeztek az 56-os miniszterelnökre a Vértanúk terén álló szobránál.

Hallgassa meg!

Kommunista volt, de gondolkodó kommunista, szembe mert fordulni a hivatalos moszkvai vonallal. Népszerűségét a földosztás alapozta meg, földművelésügyi minisztersége idején. A parlament elnökeként már 1948-ban világossá tette, hogy többpártrendszerben gondolkodik. Szembefordult a Rákosi-féle kollektivizálás programjával, Å‘ az egyéni gazdaságokat fejlesztette volna, az önkéntes alapon. A szélesebb közvélemény 1953-ban ismerte meg, amikor elmondta nevezetes kormányprogram-beszédét. Nekilátott az internálótáborok felszámolásának, a politikai foglyok szabadon bocsátásának. Az emberek szemében Å‘ lett az emberközeli, elviselhetÅ‘ politika képviselÅ‘je. Rákosi 54-ben félreállította.

Ekkor azonban már nem lehetett visszafordítani a folyamatokat. 1956-ban újra miniszterelnök lett, és ezzel elfogadta a pártvezetés határozatait. Czinner Tibor történész szerint a forradalom idején következett be az igazi fordulat Nagy Imre gondolkodásában, amikor szembesülnie kellett azzal, hogy ez az ország nem azt akarja, aminek útjára egy nagyhatalmi megállapodás rákényszerítette. Elveihez haláláig hű maradt, forradalmi szerepét 1958-ban, a bíróságon sem volt hajlandó megtagadni. A Kozma utcai börtön udvarán felakasztották, és jeltelen sírba temették. Ünnepélyes újratemetése 1989-ben volt.
 

Utolsó frissítés: 2011-06-16 19:18:30




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > "Kegyelmet nem kérek" >