Két nap: az államcsődtől a konszolidált gazdaságig

Fotó: Reuters

Hallgassa meg!

A kormánypárti gazdaságpolitikai nyilatkozatainak iránya igen, a piaci hangulat azonban nem változott három nap alatt. Pénteki lejtmenetét folytatva már a tőzsdenyitás után kevéssel ötszázalékos mínuszban járt a BUX. A jelek szerint hiába korrigálta tehát nyilatkozatait a csütörtök-pénteki csődriogatástól a hiánycél tartására a Fidesz, a piacnak ez kevés. A bizalom és a hitelesség visszanyeréséhez a portfolio.hu elemzője, Madár István szerint gyors konkrétumok kellenek. Ha valaki tiszta vizet öntene a pohárba, világossá tenné, mi is történik, viszonylag hamar el lehetne felejteni ezt a dolgot, és pár napon belül megnyugodhatnának a kedélyek. Ez a piaci megnyugvás persze nem egyenlő a gazdaságpolitika hitelességével kapcsolatos visszatéréssel, ahhoz hetek, hónapok szükségesek - hangsúlyozta az elemző.

Kedden jön az akcióterv

A konkrétumokkal azonban holnapig várni kell, hétfő reggel ugyanis Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megerősítette, hogy a kormány kedden áll elő gazdasági akciótervével. Ebből eddig egy valószínű elemet ismertetett részletesen a miniszter: a kormányfő szóvivőjének vasárnapi nyilatkozatával egybehangzóan egykulcsos, családi kedvezményekkel kiegészített személyi jövedelemadó-rendszerről beszélt. Szijjártó Péter 16 százalékával szemben ugyanakkor Matolcsy György már tágabb lehetőségeket említett, azt mondta, Szlovákiában 19 százalékos a kulcs, Romániában 16 százalék, mi pedig vizsgálunk minden lehetőséget 15 és 20 százalék között. A nemzetgazdasági miniszter ma reggel már úgy fogalmazott a CNBC-nek adott interjújában, hogy Magyarország nem Görögország. Hangsúlyozta, hogy nincs szükség megszorításokra, ugyanakkor elismerte, hogy gazdaságélénkítő csomagra sincs lehetőség.

Elkerülhetetlen megszorítások

A Magyar Hírlap értesülései szerint a kedden ismertetendő akcióterv több megszorítást is bevezet majd, és ezek egyike az újság szerint a minimálbér adómentességének megszüntetése lenne. (A mininálbér ma sem adómentes, minden bizonnyal az adójóvírás eltörléséről, csökkentéséről van inkább szó). Bár a kormánytagok nyilatkozatai eddig következetesen kerülték a kifejezést, az intézkedések a 3,8 százalékos hiánycél tartása érdekében a kabinet szombati tanácskozásán is részt vevő volt jegybankelnök, Bod Péter Ákos szerint is elkerülhetetlenek. Az eddigi tárgyalások és a piaci reakciók azt mutatják, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok alapon inkább ragaszkodnak a hitelezőink a költségvetési megszorításhoz, vagy szigorításhoz, mint ahhoz a programhoz, amely már az év második felében és a jövőben nagyobb növekedést hozna, ez egy sajnálatos fejlemény, aminek ismeretében nyilván a kormány most átszabja a programját - fogalmazott a jegybankelnök. A kormány akciótervében egyébként a lapértesülések szerint banki különadó bevezetése és a magán-nyugdíjpénztárak államosítása is szerepel. Hogy ezek az értesülések igazak-e, egyelőre nem sikerült egyeztetni a kormányfő szóvivőjével.

A monetáris tanács üdvözli a hiánycél fenntartását

A monetáris tanács üdvözölte, hogy a kormány a nemzetközi szervezetek felé kinyilvánította: elkötelezett a hiánycél tartása mellett. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozó szerve erről a testület hétfői nem kamatdöntő ülése után adott ki közleményt. Az MNB egyben megerősítette, hogy elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett, és elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül továbbra is kész támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. A monetáris tanács áttekintette a gazdasági és pénzügyi folyamatokat, meghirdetett ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta a jegybanki alapkamatláb megváltoztatását.

Világhatalom lettünk

Az amerikai munkanélküliségi adatok mellett Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnökének és Szijjártó Péter kormányfői szóvivő múlt heti nyilatkozatai is befolyásolták az ázsiai tőzsdeindexek zuhanását az AP hírügynökség Tokióban kiadott jelentése szerint. A BBC nemzetközi adásában hétfő délelőtt félóránként emlegették Magyarországot, és elemezték a gazdasági helyzetünket. A görögországihoz hasonló államcsődöt vizionáló magyar kijelentések azt követően hangzottak el, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben találkozott az Európai Bizottság elnökével. Nemhiába kérdezte meg a hétvégén a CNN hírtelevizó José Mauel Barossót, az unió kormányának vezetőjét, aki védelmébe vette a magyar gazdaságot, és fegyelmezett gazdaságpolitikát, valamint az erre az évre tervezett költségvetési hiány megtartását szorgalmazta. Nouriel Roubini neves amerikai közgazdász, akit a Bloomberg Businessweek üzleti magazin idéz azt mondta, a magyar politikusok azért túlozhatták el az ország pénzügyi nehézségeit, hogy felkészítsék a közvéleményt a bevezetendő intézkedésekre. Mindeközben villámlátogatást tesz Magyarországon Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap Magyarországért felelős új misszióvezetője, aki az Európai Bizottság szakértőivel érkezik Budapestre.

Moszkva is megérezte

Az orosz tőzsdét is derékba kapta a Budapestről indult hullám, már pénteken is esett valamit az árfolyam, és hétfőn fél nap alatt újabb 2,8 százalékot zuhant az index. A Kommerszant című lap szerint ugyan kezdettől fogva világos volt, hogy a magyar kormánypolitikusok nyilatkozatai inkább propagandisztikus jellegűek, és a valóságban nem lehet ekkora a költségvetési hiány, a Vedomosztyi című gazdasági lap azonban leszögezi: mindig a hírek címei döntik el, hogy hogyan reagál a piac. Márpedig például az RBK Daily című, szintén gazdasági lapban öles betűkkel mégiscsak az a cím virít, hogy Magyarországot a görög forgatókönyv fenyegeti, függetlenül attól, hogy magában a cikkben egy lényegesen kiegyensúlyozottabb és ennek inkább ellentmondó elemzés olvasható. A Vedomosztyi szintén idéz egy pénzügyi elemzőt, aki szerint a magyarországi helyzet egyáltalán nem rossz, de ha egy kormánytag ilyen dolgokat mond, az gyakorlatilag felhívás a shortolásra, vagyis arra, hogy a spekulánsok az árfolyamok esésére játszanak.

"Sebezhető marad a forint"

Magyarország problémái nem újak, ám az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai nyomán e problémák ismét a piac figyelmének középpontjába kerültek – áll vezető londoni befektetési és elemző házak hétfői értékeléseiben.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének hétfői elemzése szerint "a kommunikációs baklövések sorozata hihetetlenül összezavarta a befektetőket", és bizonyos mértékig újrateremtette azt a pánikot, amely 2008 végére, 2009 elejére volt jellemző. A ház szerint a Fidesz hangnemének változásával valószínűleg visszanyerhető az elszenvedett veszteségek egy része, ám a forint most már sebezhető marad, és az MNB-nek "nem lesz mersze" újabb kamatcsökkentést végrehajtani, amíg ilyen nagy a bizonytalanság.

A UBS bankcsoport hétfői londoni elemzése szerint a piac a történtek után magasabb kockázati prémiumokat fog követelni a magyarországi befektetésekre, és "nagyon érzékeny marad bármilyen további kommunikációs hibára".

A Royal Bank of Scotland értékelése szerint miután néhány "megfontolatlan" megjegyzéssel sikerült még a világpiac egy részét is dugóhúzóba sodorni, a hétvégén már valamelyest a rend helyreállásának jelei mutatkoztak.

Merkel és Sarkozy keresi a közös nevezőt

A francia lapok is kiemelt helyen foglalkoznak az elmúlt heti budapeti kijelentésekkel. Téma lehet hazánk az eurózóna pénzügyminisztereinek délután kezdődő tanácskozásán is. A párizsi Le Monde bőségesen idéz abból az interjúból, amelyet Matolcsy György a CNBC televíziónak adott. A francia lap internetes portálja azt a mondatot emeli ki, amely szerint a magyarországi helyzetnek abszolút semmi köze nincs a görögországihoz. Ugyanakkor a Le Monde emlékeztet arra is, hogy az utóbbi napok budapesti hírei is hozzájárultak az euró újabb mélyrepüléséhez.

Az eurózóna körül gyülekező viharfelhőket igyekszik eloszlatni Berlinben Angela Merkel és Nicolas Sarkozy. A két vezető személyes viszonya nem jó, és még aggasztóbb a német és a francia gazdasági koncepció közötti eltérés – mutatott rá a francia rádió gazdasági szakértője. A németek rettegnek a gyenge pénztől, és nem felejtették el azt a hiperinflációt, amely az 1930-as években hozzájárult a nácik hatalomra jutásához – mutat rá a szakértő. A németek ragaszkodnak az európai központi bank függetlenségéhez, ebben látják az erős euró garanciáját. A franciák viszont aktívabb politikai fellépést, igazi gazdasági kormányzást akarnak, akár a központi bank függetlenségének rovására. Párizs szerint a görög válsággal kapcsolatos német kivárás, halogatás rendkívül sokat ártott az egész euró-zónának. A francia sajtó gyakran idézi azt az Angela Merkelnek tulajdonított megjegyzést, amely szerint a Görögországnak szánt mentőcsomag és a pénzügyi garancia rendszer 95 százalékban francia termék. Ezeket a nézeteltéréseket kellene valahogy mérsékelni a mai Merkel-Sarkozy találkozón, mert a legfelsőbb politikai szinten tapasztalható konfliktusok is hatással vannak a pénzpiacokra.

Olli Rehn is Magyarországról beszélt

Nem hasonlítható össze Görögország és Magyarország pénzügyi helyzete – hangoztatta hétfőn Luxemburgban az Európai Bizottság pénzügyi felelőse, Olli Rehn. A finn biztos az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozója előtt határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e a magyar helyzet olyatén alakulása, mint a görög. Rehn aggodalmát fejezte ugyanakkor ki az euró árfolyamának gyors romlása miatt.

Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója hétfőn ugyancsak Luxemburgban kijelentette, hogy nem lát semmilyen aggodalomra okot adó jelet a magyar gazdasági helyzetre vonatkozóan.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az euróövezeti pénzügyminiszterek hétfői találkozója előtt Strauss-Kahnéhoz hasonló nyilatkozatott tett a magyar gazdaság helyzetéről. "Csak azt a problémát látom, hogy a magyarországi politikusok túl sokat beszélnek" – tette hozzá Juncker.

A pénzügyminiszterek találkozója előtt Josef Pröll osztrák tárcavezető szintén azt mondta az újságíróknak, hogy Magyarország adóssághelyzete nem jelent veszélyt az eurózónára nézve.

Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu