180 perc - 2011.05.18. 10:11
Fotó: wikipedia
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
A devizakölcsönöket át kell váltani forintra - ezt javasolta még a tárgyalások kezdetén Surányi György. A volt jegybankelnök ugyanakkor nem tartotta jó ötletnek azt a kormányzati elképzelést, hogy rögzítsék a svájci frank árfolyamát, egyrészt, mert nem kezeli a már nem fizetÅ‘k a problémáját, márpedig ez lenne a legfontosabb, másrészt – tette hozzá - ettÅ‘l még a svájci frank árfolyammozgása ugyanúgy megmarad, éppen a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyammozgása és az ország kockázatmegemelkedése miatt. A két hatás együttesen körülbelül ötven százalékkal növelte egy átlagos ügyfél törlesztési terheit, és éppen ezt a terhet kellene levinni megközelítÅ‘en a válság elÅ‘tti szintre - érvelt Surányi.
2010 második negyedévére a devizahitelesek adósságállománya elért a 7 300 milliárd forintot. Tíz kölcsönbÅ‘l kilenc svájci frank alapú, és több mint 117 ezren vannak olyanok, akik kilencven napja nem tudnak fizetni. Cséfalvay Zoltán államtitkár a napokban a parlamenti vitában úgy vélte, jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelbÅ‘l, hiszen így tartható meg a tulajdon. Közben folyamatosan tárgyalt a kormány a Bankszövetséggel, például a fix árfolyamról is, ami kiszámíthatóbbá teheti a törlesztÅ‘ részletek fizetését. Ezt elÅ‘ször Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke javasolta még március végén.
Mostanra már elkészültek az utolsó simítások is a jelzáloghitelesek mentÅ‘csomagján. Bár a hivatalos verzió szerint csak szerdán dÅ‘l el, hogy mit tartalmaz majd a kormány és a Bankszövetség közötti együttműködési megállapodás, néhány információ már kiszivárgott. Ezeket részletezve Palkó István, a Portfolio.hu elemzÅ‘je a 180 perben úgy vélte, mindenképpen segítség a devizahiteleseknek, ha a mostani árfolyamnál kisebb szinten fixálják az árfolyamot. Jelenleg 215 forint környékén mozog a svájci frank, ehhez képest az elemzÅ‘ szerint egy 190 forintos frankárfolyam már könnyebbség lenne. Ennek a lépésnek egyébként nem célja a bajba jutottakon segíteni, hiszen az árfolyamrögzítést a bankok, illetve a kormány között formálódó egyezség csak azok esetében alkalmazná, akik kifogástalan, vagy legalább is kilencven napon belüli késedelemmel rendelkeznek.
A nagyon nehéz helyzetben levÅ‘knek a Nemzeti EszközkezelÅ‘ Társaság lenne hivatott segíteni, amely lehetÅ‘vé tenné azt, hogy ne kelljen visszafizetniük a hiteltartozásukat, ezért cserében viszont vállalniuk kell, hogy elvesztik az ingatlanon meglévÅ‘ tulajdonukat. Ez esetben a bérleti jogot kapnák meg cserébe, az ingatlan tulajdonjoga viszont a Nemzeti EszközkezelÅ‘ Társasághoz kerülne. Ez a társaság mind a követeléseket, mind a hozzá tartozó ingatlanokat megvenné a bankoktól, illetve a lakástulajdonosoktól.
Palkó szerint a Nemzeti EszközkezelÅ‘ felállításának egyetlen kockázata az, hogy nem tudni pontosan, mekkora kör érintett, hány esetben lesz szükség a követelés, az ingatlan megvásárlására, a formálódó egyezség azonban mintha szeretné kiküszöbölni azt, hogy több százmilliárdot kelljen az államnak adósmentésre fordítania. A megoldás mindenesetre biztosan nem lesz fájdalommentes, és úgy tűnik, hogy a kilakoltatási moratórium feloldását követÅ‘en is legalább négy-öt évig el eltart majd, míg a bankok hitelportfóliói megtisztulnak, az államnak pedig ez alatt az idÅ‘ alatt bizonyos költségeket - néhány milliárd vagy akár néhány tíz milliárdot - állnia kell – tette hozzá az elemzÅ‘.
A devizahitelek forintra váltásáról az elemzÅ‘ azt mondta, úgy tűnik, ezt a megoldást mostanra a kormány már elvetette, vélhetÅ‘en azért, mert rendkívül nagy költségei lennének a magyar gazdaságra, a devizatartalékokra, az államadósságra és az állam által vállalt kockázatokra nézve is – mondta Palkó. Arra is felhívta, a figyelmet, hogy bár a mentÅ‘csomag valóban képes tényleges segítséget nyújtani a devizahitelesek számára, látni kell azt is, hogy mindez csak a probléma bizonyos részének az elodázását jelenti.
