Kisebb létszámú parlament, választójog a határon túliaknak...

Hallgassa meg az ÜtközÅ‘ adását!

 BÅ‘ egy hónap múlva lejár a mandátuma a választójogi reformot elÅ‘készítÅ‘ albizottságnak, amelynek az lenne a feladata, hogy eddig kész törvényszöveget tegyen le az alkotmányügyi bizottság asztalára. Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke biztos abba, hogy ennyi idÅ‘ alatt nem lehet már befejezni a munkát, mert az új alkotmány és a határon túli magyarok magyar állampolgárságának megadása több feladatot jelent. Így az Országgyűlésre vár a feladat, hogy meghosszabbítja-e a mandátumot vagy más keretek között folytatódik az egyeztetés a választási rendszer átalakításáról.

Az új alkotmányban nem szerepel a kétszáz fÅ‘s parlament, de a Fidesz és a KDNP továbbra is ezt tartja célnak a választójogi rendszer átalakítása során. Az MSZP is a mostaninál kisebb parlamentet akar, de nem a létszámot tartja a legfontosabbnak. Lamperth Mónika, a választójogi reformot elÅ‘készítÅ‘ parlamenti albizottság szocialista alelnöke szerint ennél szerint az a kérdés: a Fidesz hajlandó-e elfogadni, hogy legyen arányosabb a választási rendszer.

A rendszerváltáskor született politikai alku értelmében ugyanis most olyan szisztéma működik, amely a gyÅ‘ztesnek kedvez – fölerÅ‘síti. Annakidején ezzel azt akarták megakadályozni, hogy túl sok szervezet jusson be az Országgyűlésbe és emiatt kormányozhatatlanná váljon az ország.

A szocialisták elképzelése szerint a jövÅ‘ben csak listákra lehetne szavazni – igaz, Lamperth Mónika hozzátette, hogy el tudják fogadni a vegyes rendszer fenntartását is. Az egyeztetésben résztvevÅ‘ többi parlamenti párt a vegyes választási rendszer fönntartását támogatták, vagyis azt, hogy a jövÅ‘ben is lehessen szavazni egyéni jelöltekre és pártlistákra is.

A jobbikos Gyüre Csaba elmondta, hogy az egyéni választókerületi rendszert meg akarják tartani, a megyei listákat megszüntetnék, az országos listák viszont megmaradnának.; A Jobbik szavazati jogot adna a határon túli magyaroknak is – erre már nyújtottak is be törvénymódosító javaslatot. Ez azonban még nem biztosítja a határon túliak választhatóságát. A Jobbik azonban erre is nyitott tette hozz – Gyüre Csaba.

Az LMP is a mostaninál arányosabb rendszer kialakítását tartja fontosnak. Karácsony Gergely elmondta: támogatják a Fidesz javaslatát a megyei listák megszüntetésére, és az országos lista fenntartására. Az LMP azt javasolja, hogy a határon túli magyaroknak legyen egy választott testülete, amely nem a parlament része, de a határon túli magyarokat érintÅ‘ parlamenti döntésekkel kapcsolatosan legyen valami fajta befolyása. Olyasmit gondolunk, mint a Költségvetési tanács – tette hozzá Karácsony Gergely.

Salamon László, a választójogi reformot elÅ‘készítÅ‘ albizottság kereszténydemokrata elnöke hangsúlyozta: a kormánypártok politikai szándéka az, hogy biztosítják a határon túl élÅ‘ magyaroknak – magyar állampolgároknak – a szavazati jogot. Ugyanakkor a kérdés részleteirÅ‘l teljesen kialakult, homogén és koherens elképzelés még nincs – tette hozzá.

Lamperth Mónika szerint ebben a kérdésben már többrÅ‘l van szó, mint politikai szándékról. Szerinte ez már döntés, hiszen egy törvénymódosítást már elfogadott már a kormánypárti többség a parlamentben: a személyi adatok nyilvántartásáról szól törvényt, amely az újonnan honosított és visszahonosított új magyar állampolgárokat már regisztrálja a magyar adatnyilvántartás. A parlamenti vitában el is hangzott, hogy ez a választói névjegyzékhez szükséges.

Az MSZP helyesli, hogy a határon túli magyarok is kaphatnak magyar állampolgárságot, de választójoga annak legyen, akinek állandó lakóhelye van Magyarországon, aki viseli választása következményét. Lamperth Mónika emlékeztetett arra, hogy a kérdés a határon túli magyar szervezeteket is megosztja.